Kiemelt piacnak számít az orosz

Gazdasági együttműködési megállapodás aláírása is szerepel a Gyurcsány Ferenc vezette magyar küldöttség ma kezdődő, kétnapos moszkvai programjában. A megállapodás számos relációspecifikumot tartalmaz, s külön kitér az olyan stratégiai területekre, mint az energetika, az energiaszállítások, a közlekedés, az infotechnológia, a mezőgazdasági termelési rendszerek vagy a különféle diagnosztikai, orvosi, mérőműszerek.

Az orosz és a magyar kormány olyan megállapodást is tervez, amelynek értelmében "szovjet" tervezésű fegyverek gyártását indítanák el Magyarországon - ezt orosz hírügynökségi források szerint Alekszandr Jakovenko, a külügyminisztérium szóvivője jelentette be. Közlése arra nem terjedt ki, pontosan milyen típusú fegyvereket készítenének hazánkban.

Pontatlanok az orosz hírügynökségi jelentések - szögezte le lapunknak Gilyán György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára, keleti piacokért felelős kormánybiztos. Azt mondta, 1991-ig folyt szovjet licenc alapján fegyvergyártás, jelenleg már csak egy magyar cég végez repülőgép- és helikopterjavítást. Hozzátette: a moszkvai látogatás alatt aláírnak egy megállapodást, amely a volt szovjet licencek hasznosításával kapcsolatos tevékenységről szól - de nem fegyvergyártásról.

Népes, mintegy 25 céget képviselő üzletember-delegáció is Moszkvába látogat, mivel a kétoldalú kapcsolatokat a kormányzat mellett az üzleti szféra is kiemelkedően fontosnak tartja - húzta alá Gilyán György. Rámutatott: a magyar-orosz kereskedelemben évente 1200-1300 cég vesz részt, s ennek fele évek óta jelen van ezen a piacon. A kormányzat komolyan gondolja, hogy Oroszország stratégiai partner - mondta. Példaként említette: a gazdaságdiplomácia minden szintjén igyekeznek konkrét vállalati érdekképviseletet is ellátni, s az esetenként elvarratlan szabályozói akadályokat igyekszik a maga eszközeivel elhárítani. Nagyszabású kereskedelemfejlesztő akciókat is támogat: az idén ezek közül kiemelkedik a májusi moszkvai magyar kiállítás, illetve a szentpétervári prezentáció. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. olyan konstrukciókat kínál, amelyek a piacra lépés fázisában segítik a nagy-, a kis- és középvállalkozásokat - említette még Gilyán. Az államtitkár közlése szerint folyamatos a pénzügyi párbeszéd is, azzal a céllal, hogy gyakorlatias megoldásokat dolgozzanak ki a magyar vállalkozások oroszországi tevékenységének segítésére. Ezen túlmenően a kereskedelemfejlesztés eszközeivel is igyekeznek elősegíteni a Moszkva-centrikusság oldását - hangoztatta Gilyán. Az Oroszországban befektetett magyar működő tőke viszonylag csekély - mintegy százmillió dollárnyi -, ám az államtitkár szerint ahogy a hazai cégek erősödnek, úgy jelenhetnek meg erőteljesebben befektetőként.

Az elmúlt két évben számos magyar-orosz kölcsönös látogatásra került sor. Ezzel párhuzamosan a kereskedelem jelentős élénkülése figyelhető meg: az elmúlt két évben sikerült ledolgozni az 1999-es orosz pénzügyi válság magyar exportra gyakorolt kedvezőtlen hatásait. Tavaly Gilyán becslése szerint mintegy kilencszázmillió dolláros volt kivitelünk, behozatalunk pedig 3,3 milliárdra rúghatott. Ha leszámítjuk az import 85 százalékát kitevő energiaszállításokat, közel kétszer akkora az exportunk, mint az importunk - vont mérleget az államtitkár. Tavaly ráadásul csaknem húsz százalékkal bővült az import, ami jóval alatta maradt az export közel 40 százalékos dinamikájának. Importoldalon kedvező, hogy volumenben nem, csak értékben nőtt a behozatal, aminek oka a nemzetközi energiaárak alakulása volt.