Macedónia: kockázatos piac

Hétfőn adta át Macedónia az EU-csatlakozási folyamat első fázisaként az európai bizottsági kérdőívre adott válaszait Brüsszelben. Ennek alapján fogja kialakítani az EU véleményét az ország tagfelvételi kérelméről.

Habár Magyarország az egyik legnagyobb befektető Macedóniában, mégsem beszélhetünk jelentős magyar tőkejelenlétről a délkelet-európai országban, hiszen egyetlen projekt képezi a befektetést. Ez pedig a Matáv tulajdonszerzése a MakTelben. 2001-ben a Matáv - összesen 618,2 millió euró értékű ajánlatával - nyerte el az ottani távközlési vállalat 51 százalékos részvénycsomagját; a szerződés értelmében 362,5 millió eurót átutalt, a maradék 255,7 millió erejéig pedig fejlesztést és korszerűsítést vállalt a következő két évre.

Ám a Matávot nem követték más magyar befektetések. Ezt a szakemberek részben a kicsi - mintegy kétmilliós - piaccal magyarázzák, részben azzal a még mindig jelen lévő kockázattal, amelyet az ország fekvése, szomszédaihoz fűződő kapcsolatai, hagyományai magyaráznak. Az óvatosságot indokolja az ország besorolása is: a nemzetközi hitelminősítők közül ez idáig csak a Standard & Poor's jegyzi Macedóniát, BB, pozitív kilátással. A magyar Eximbank minősítésében is a kockázatosabb országok között található Macedónia: a D minősítés ugyanis az ötös skálán a második legrizikósabb országok közé sorolja. Ugyanakkor a magyar vállalkozók, befektetők és kereskedők biztonságát növeli, hogy a két ország már évekkel ezelőtt megkötötte a beruházások kölcsönös védelméről, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást. Fontos adalék az is, hogy Macedónia tagja a Világkereskedelmi Szervezetnek.

Lehetőségek tehát adódhatnának: Macedónia ugyanis nagyon nyitott gazdaságú ország, külkereskedelmi forgalma a GDP 90 százalékát teszi ki, a nemzeti össztermék háromnegyedét a magánszféra adja, igaz, a százezret jóval meghaladó bejegyzett vállalkozásnak alig 3-4 százaléka külföldi érdekeltségű.