Nehéz román adó-visszaigénylés

Igen nehézkes az adó-visszaigénylés ügyintézése Romániában. Egyebek között a számlatömbökre (és egyéb sorszámozott céges iratokra) vonatkozó aktuális helyzetjelentésnek is rendben kell lennie a visszaigénylés sikeréhez.

A gazdasági szereplők március elsejéig kötelesek leadni a számlatömbjeikre (és egyéb sorszámozott irataikra) vonatkozó helyzetjelentést. A nyilvántartást minden számlatömbvásárlásnál aktualizálni kell, enélkül nem lehet visszaigénylési kérelmet benyújtani. A visszaigénylés minden alkalommal igényelhető, ha egy cég a kötelezőnél több pénzt fizet be az államkasszába, de a visszafizetés olykor nehézkes, máskor jóváírással helyettesítik, és sohasem hivatalból történik. A részletekre minden esetben érdemes odafigyelni.

A jóváírásra természetesen csak akkor kerülhet sor, ha a szóban forgó jogi személynek egyaránt van tartozása és többletbefizetése is, vagy visszatérítésre jogosult. Visszafizetésről mindaddig egyáltalán nem lehet szó, ameddig az érintett cégnek bármilyen adó-, illeték-, késedelmi- vagy büntetőkamat-befizetési kötelezettsége van az állammal szemben. A jóváírást vagy viszszafizetést mindig a helyileg illetékes adóhivatal végzi, amelynek területén található a jogosult cég vagy annak kirendeltsége.

A jóváírás és a visszafizetés szorosan kapcsolódik egymáshoz. A jóváíráshoz elsősorban azt kell tudni, hogy milyen öszszeg járna vissza. Miután kiderült, hogy mennyi a túlfizetés, lehet kérvényezni más adósságok törlesztését a szóban forgó öszszeg terhére. Ilyenkor a kérvény mellé kell csatolni a visszafizetésre jogosító okiratot (bírósági határozat, adóhivatali rendelkezés stb.). A kérvényről rendszerint 45 napon belül döntenek, amennyiben a hatóság úgy ítéli meg, hogy az összes szükséges irattal rendelkezik. A kérvényezés időpontja sem mellékes: a többletbefizetést követő negyedév zárásától számítva öt évig lehet ilyen igénnyel fordulni az adóhatósághoz, ugyanakkor a kérvény leadásának dátuma lehet a késedelmi kamatok számításának utolsó napja.

A hivatalból történő visszafizetés vagy jóváírás egyelőre jobbára csak magánszemélyek esetében lehetséges. Jogi személyeknél többnyire csak adóhatósági vizsgálat nyomán kerülhet sor hivatalból ilyen eljárásra. Ezért a jogi személyeknek kérvényt kell benyújtaniuk, hiszen az adóhivatalt csak arra kötelezi a törvény, hogy a jóváírásról vagy visszafizetésről szóló döntést hét napon belül az érintettek tudomására hozza.

Többrendbeli, az állammal szemben fizetendő adósság esetén valamely többletbefizetésből származó pénzből elsősorban az államkincstárnak járó összegeket (adók) törlesztik, ezt követik a befizetések az állami garanciaalapba (külföldi kölcsönök esetén), a társadalombiztosítási és nyugdíjpénztárba, az egészségbiztosítási pénztárba és a munkanélküli-alapba. Abban az esetben, ha a jogosultság ellenére sem történik meg az állami kaszszából 45 napon belül az átutalás, a jogi személy napi 0,06 százalékos kamatra jogosult. Ez esetben azonban figyelni kell, hogy az adóhivatal nem kért-e kiegészítő iratokat, mert ha igen, a kamatszámítás dátuma későbbre tolódik.

A kérvényt akkor lehet benyújtani, ha a szóban forgó jogi személy valamilyen összeget befizetett, noha erre nem lett volna köteles, a kötelezőnél nagyobb összeget utalt át, rosszul számította ki a befizetendő öszszeget, illetve ha rosszul értelmezte a vonatkozó törvényes előírásokat. Az államkasszából kell fizetni akkor is, ha a cégtől elkobzott javak értékesítéséből vagy csődeljárás során jut jövedelemhez az adóhatóság, vagy ha bírósági határozat kötelezi azt visszafizetésre.