A kedvezmények miatt is vonzó Szlovákia
"Szüksége van-e Szlovákiának újabb külföldi befektetők becsalogatására beruházási ösztönzők nyújtásán keresztül?" Ezt a kérdést tette fel a Trend Barometer felmérése Szlovákiában május elején a szlovák gazdasági élet 136 képviselőjének. Az igenhez közel álló válaszok kerültek ki győztesen, 66,9 százalékkal (a "biztosan igen"-t mondók aránya 24,3 százalék volt, az "inkább igen"-nel válaszolóké pedig 42,6). Figyelemre méltó azonban, hogy nemhez közeli választ adott a megkérdezettek egyharmada (a 33,1 százalékból 22,8 százalék volt az "inkább nem" és 10,3 a "biztosan nem" válasz).
Az elmúlt 6 hónapban északi szomszédunknál 33 külföldi beruházási projekt valósult meg, 740 millió euró értékben. Ezek Pavol Rusko gazdasági miniszter bejelentése alapján több mint hétezer munkahelyet teremtenek közvetlenül, másodlagosan, a beszállítóik által pedig körülbelül 13 ezret. A gazdasági miniszter vezette ANO párt 2004 októberében ismertetett Modern társadalom elnevezésű programjában a választási időszak végéig 80 ezer új munkahely létrehozása feltételeinek megteremtését tűzte ki célul.
Vonzó-e a szlovák munkaerő a külföldi tőke számára? A válasz a koreai Hyundai tavalyi felmérése alapján így hangzik: a szlovák munkaerő nem sztrájkol, illetve nem sokszor sztrájkol. További döntő érv a koreai autóipari befektetés szlovákiai megvalósulása mellett a lengyel "vetélytársénál" csaknem egyharmaddal alacsonyabb szlovák átlagbér volt. A felkínált lengyel terület túlzott fejlettsége miatt veszítette el a versenyt: a fejlettség magasabb bérszínvonallal és kisebb munkanélküliséggel jár, vagyis kevesebb az új beruházásnál bevonható munkaerő.
A 19 százalékos egységes jövedelmi adó az egyik legcsalogatóbb külföldi befektetési ösztönzőnek bizonyult. A makrogazdasági környezet vállalkozásokra gyakorolt hatását is Szlovákiában ítélték kedvezőbbnek: bár a bürokrácia mindkét ország problematikus területe, a szlovák fél részéről nagyobb hajlandóság mutatkozott annak megváltoztatására, s nem utolsósorban szerepet játszott a döntésben a közlekedés infrastruktúrájának magasabb színvonala. Bár az autópályával való összeköttetés a szlovák területről is hiányzott, de ígéretet tettek annak megépítésére. Zsolna városa további kedvezményeket kínált: az ingatlanadó vonatkozásában, valamint támogatást - pl. lakásépítést - a pénzügyi segítségen túl. Más kérdés, hogy a Zsolna melletti döntés óta a kiválasztott terület rendezetlen ingatlanjogi ügyei nehezítik a Hyundai életét.
A külföldi tőke becsalogatásában az egyes állami ösztönzők nyújtásában a befogadó országok túllicitálják egymást. A Hyundai kapcsán győzött Szlovákia, és a felkínált állami támogatás mértéke meghaladta az EU által előírt 15 százalékot. Az csak évek múlva derülhet ki, hogy megérte-e.
