Amire feltétlenül figyeljenek

Május 20-ig a vállalkozási tevékenységet nem folytató, áfafizetésre nem kötelezett magánszemélyeknek kell bevallaniuk személyi jövedelemadójukat. A bevallás kitöltésekor a következő dolgokra feltétlenül figyeljenek.

1. Akinek jövedelme nem éri el éves szinten az egymillió 950 ezer forintot, bérjövedelme után adójóváírást számolhat el. Kiegészítő adójóváírást vehetnek igénybe azok, akiknek 720 ezer forint volt az összes jövedelmük. Függetlenül attól, hogy a munkáltató által kiadott igazolásban mekkora összegű adójóváírás szerepel, ha az összes éves jövedelme az igénybevételhez meghatározott felső korlátot meghaladja, nem érvényesíthető az adójóváírás. Ebbe az összegbe az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelem beletartozik, így az ingatlanértékesítésből származó jövedelem is.

2. A családi kedvezmény kiszámításakor az eltartottak létszámába azt is bele kell venni, akit a családi pótlék megállapítása során ugyan figyelembe vesznek, de nem fizetnek utána. Így például, ha a nyolc- és tízéves iskolás mellett van egy egyetemista gyereke is az adózónak, akkor bár az egyetemista után nem jár a kedvezmény, a másik két gyerek után a kedvezmény nem a két eltartott után egyébként járó havi 4000 forint gyermekenként, hanem a három eltartott után járó havi tízezer forint gyermekenként, ám csak a két gyermekre. Aki kedvezményt érvényesít ezen a jogcímen, feltétlenül töltse ki azt a kiegészítő lapot (03-as), amelyen az eltartottak adatait kell részletezni.

3. A munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett összegből havonta a minimálbért meghaladó öszszeg a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül, vagyis adóköteles, ugyanakkor szja-kedvezményre is jogosít. Éppen ezért a munkáltató által adott igazoláson figyelembe vett adókedvezményre is figyeljenek.

4. A közcélú adomány kedvezményét csak a pénzbeni adomány után, az adományban részesülő által kiállított igazolás alapján lehet érvényesíteni. Külön kedvezmény jár a tartós adomány után, ám ha a szerződés később meghiúsul, a kedvezményt vissza kell fizetni.

5. Az elkülönülten adózó jövedelmek közül gyakran bevallják - ráadásul rosszul - az ingatlanértékesítésből származó bevételt. Ha a magánszemélynek ezen a jogcímen nincs jövedelme, akkor az abból származó bevételt sem kell szerepeltetni a bevallásban. Az ebből származó jövedelem megállapítására csak akkor lehet a 25 százalékos hányadot alkalmazni, ha semmilyen egyéb módon nem lehet meghatározni a jövedelmet.

6. Az adó megfizetése nem pótolja a bevallás benyújtását, vagyis hiába fizeti meg az adót, de a bevallását nem nyújtja be, mulasztási bírságra számíthat. Késedelmi pótlékot pedig annak kell fizetnie, aki május 20-ig nem fizeti meg a fizetendő adóját. Az adóhatóság a visszaigényléseket a beérkezéstől számított 30 napon belül - vagyis a postára adást követő 32-33 napon belül - teljesíti, késedelmes kiutalás esetén a hatóságnak is kell késedelmi kamatot fizetni. Ha automatikusan nem számítják fel, akkor kérjék utólag.

7. Ebben az évben is rendelkezhet adója 1+1 százalékáról. Az idén már borítékot is küldött mindenkinek erre a célra az APEH, mindkét - az egyházaknak, illetve a civil szervezeteknek szóló - rendelkező nyilatkozatot ebbe kell beletenni, s ráírni a rajta megjelölt adatokat.

8. Az adóbevalláshoz több mint tíz kiegészítő lap csatolható, de csak azokat töltsék ki, amelyekre az adó megállapításához szükségük van. Aki adókedvezményt szeretne érvényesíteni, azoknak a 2. számút feltétlenül ki kell tölteni. A 3-as számú kiegészítő lap a családi kedvezményt igénybe vevőknek szükséges. A 4-esen kell elszámolni az egészségügyi hozzájárulásról, az 5-ös pedig arra szolgál, ha a viszszajáró adót más adónemre szeretné átvezettetni.

9. Az adózónak 2010. december 31-ig meg kell őriznie minden olyan okmányt, igazolást és egyéb bizonylatot, amelyet a 2004. évi adóbevallás kitöltéséhez használt.