Átvihetők lesznek a képesítések
Brüsszel
A párhuzamot a sokat támadott szolgáltatási direktívatervezettel részint a két javaslat egymást kiegészítő jellege, részint az ag-
gályok hasonlósága indokolja.
A szolgáltatások liberalizálása kapcsán sokan a "szociális dömping" lehetőségétől tartanak, a képesítések kölcsönös elismerése pedig a netán néhol létező "puhább" követelmények miatt támasztott vitákat.
A fő szabály mindenesetre az, hogy a szakmák nagyon tág körénél az érintettek hazai szakmai képesítését a befogadó országok által szerzett diplomával egyenértékűnek kell tekinteni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy valamely foglalkozás teljesítésénél más tagországbeli állampolgártól sem várható el más vagy több, mint a honi munkavállalók vagy szolgáltatók esetében.
A fő szabálytól ugyanakkor számos kivétel eltérít. Így mindenekelőtt a közhatalom gyakorlásához kapcsolódó foglalkozások nem tartoznak hatálya alá, emellett a helyi hatóságoknak arra is lehetőségük van, hogy más tagországbeli dolgozóval szemben külön elvárásokat szabjanak meg, "amennyiben a közérdek így kívánja". (Voltak, akik némi aggodalommal kommentálták ez utóbbi kitételt, mint amely potenciálisan magában rejthet későbbi korlátozási lehetőséget, jóllehet az alapelv itt is az, hogy a "külsősökkel" szembeni feltételek nem lehetnek diszkriminatívak.)
A legtöbb vita - ami kitartott a végjátékig - a körül folyt, hogy milyen referencia-rendszert alkalmazzanak a szakmai képesítettségi szint mérésére. A luxemburgi elnökség négyfokú skálát akart általánossá tenni, az Európai Parlament az ötös skáláért harcolt, amely tehát különbséget tesz például a főiskolai ("bachelor") és egyetemi ("master") fokozatok között. Az ötös skálával szemben olyan ellenérzések is megfogalmazódtak, hogy közvetett hatásában valahol ez is eszköz lehet a későbbiekben nemkívánatos más tagállambeliek "kigolyózására".
A végül elfogadott kompromisszumos javaslat megtartja ugyan az ötös skálát, de (legalábbis EU-elnökségi magyarázat szerint) nem tekinti hierarchikusan egymásra épülőnek az egyes fokozatokat, hanem lehetséges képzettségi formáknak tartja őket.
