Jövőre sem várható könnyítés
Aligha várható, hogy az EU régi tagországai jövőre - a kétéves átmenet lejártakor - feloldják az új tagokból érkező munkavállalókkal szemben alkalmazott korlátozásaikat. Ismét politikai döntésre kell számítani ezen a területen, annak ellenére, hogy a bővítés óta eltelt egy évben bebizonyosodott, igen kevesen vállalnak munkát ezekben az országokban - véli Ladó Mária, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium főigazgatója.
A borúlátás okaként egy tegnapi háttérbeszélgetésen Ladó Mária kiemelte, hogy differenciálás továbbra sem várható, vagyis a nyolc kelet-közép-európai állam polgárai az átmenet következő, három évig tartó időszakában is megegyező feltételekkel vállalhatnak majd munkát. Bulgária, de főleg Románia 2007-re tervezett csatlakozása pedig tovább bonyolíthatja a helyzetet.
Valószínűleg nem könnyíti a kelet-közép-európai országok helyzetét, hogy a jövő évi választásokra készülő kormányok óvakodnak országuk munkaerőpiacának megnyitásától: a németeknél jövő ősszel, az olaszoknál tavasszal várható parlamenti választás. A tagállamok gazdasági nehézségei, többek között a kilenc százalék körüli euróövezeti munkanélküliségről szóló hírek sem kedveznek az új tagok területéről érkezőknek.
A németeknél már ma is számtalan jele van annak, hogy az újakat nem látják szívesen. Elég azokra a razziákra gondolni, amelyeket a Németországban - kétoldalú szerződés alapján - működő magyar építőipari cégek ellen indítottak a hatóságok (VG, 2005. május 5., 2. oldal). Ladó Mária szerint ezekre az akciókra az 5,2 milliósra duzzadt munkanélküliség miatt is rendkívül erős belpolitikai nyomás adhat magyarázatot.
Ugyanakkor a munkaerő külföldi kiküldetéséről (posting) szóló uniós irányelvnek országonként eltérően értelmezett rendelkezései sem segítik a magyar cégek helyzetét. A szolgáltatások kihelyezéséhez például "mértékadó belföldi tevékenység" kell, amely a magyarok értelmezésében annyit jelent, hogy az adott cég olyan szektorban szervezhet alkalmazottainak határozott idejű, egy meghatározott feladat ellátására szóló külföldi munkát, amelyből bevételének legalább 25 százaléka származik. A németek vitatják ezt az arányt.
A vizsgálatok és az adminisztrációs procedúra ellenére továbbra is Németország, illetve Ausztria a fő célpontja a magyar és a kelet-közép-európai munkavállalóknak. Azokban az országokban viszont, amelyek megnyitották munkaerőpiacukat, jóval a várakozások alatt maradt a bevándorlás. Az Egyesült Királyságba összesen 133 ezren érkeztek, Svédországban pedig összesen 4200-an regisztráltatták magukat 2004 végéig.
