Katasztrófát hozhat a "non"?

Az euró dollárral szembeni árfolyama azonnali eséssel reagált arra a tegnapi hírre, mely szerint Franciaországban 53-ról 54 százalékra emelkedett az uniós alaptörvényt elutasítók aránya. Igaz, talán nem is az egypontnyi növekedés aggasztja leginkább a piacokat és az uniós politikai elitet, hanem az a tény, hogy május 10. óta egyetlen valamirevaló közvélemény-kutató cég sem jelezte az igenek többségét. Ennek fényében már csak a csoda mentheti meg a vasárnapi referendumot. Hollandiában még rosszabb a helyzet: ott 57 százalékos elutasítást jeleznek a felmérések, így június 1-jén alighanem újabb pofont kap a többéves munkával kiizzadt európai alkotmány.

Technikailag persze nem áll meg az integráció szekere, ha a franciák és a hollandok elutasítják az alkotmányt, a nizzai szerződés biztosítja a döntéshozatal úgy-ahogy működőképes kereteit. Az unió soros, luxemburgi elnöksége szerint az alkotmány is menthető: a többi tagállamban folytatni kell a ratifikációs folyamatot, a franciákat és hollandokat pedig bizonyos idő elteltével újból az urnákhoz kell majd szólítani.

Mindezek ellenére kétségtelen, hogy súlyos csapást mér az integrációra a francia (és a holland) "nem". Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök nemcsak politikai szempontból jósol katasztrófát, hanem azt is valószínűnek tartja, hogy csökkennek az Európába irányuló beruházások, hiszen a külföldiek nem lesznek biztosak abban, merre is halad az öreg kontinens. Hasonlóan borúlátó nyilatkozatot tett a francia üzleti világ "keresztapjaként" emlegetett Claude Bébéar, az Axa biztosítótársaság felügyelőbizottságának elnöke és a Montaigne gazdaságkutató vezetője. Szerinte Európa versenyképességét egy évtizeddel vetné vissza az alkotmány elutasítása, mivel lelassulna a gazdaság számára létfontosságú reformok üteme.

Sovány vigasz, hogy elemzők szerint alapvetően nem az alkotmány szövegének szól az elutasítás, hanem Jacques Chirac elnök és még inkább Jean-Pierre Raffarin kormányfő politikájának, a gazdaság lanyha teljesítményének és a magas munkanélküliségnek. Utóbbinak ugyanis európai dimenziója is van, hiszen a franciák jelentős része az EU tavalyi bővítését hibáztatja azért, hogy sok cég keletre települ.

Ha valóban az új tagországok "megbüntetése" a franciák célja, akkor arra sajnos megfelelő eszköznek ígérkezik az alkotmány leszavazása. Mint Marek Belka lengyel miniszterelnök rámutatott, az elutasítás árát az új tagok fogják megfizetni: az alkotmány bukása kevesebb szolidaritást, így kevesebb uniós fejlesztési pénzt jelent a térség számára.

A közép- és kelet-európai valuták is veszítenének az alkotmány elutasításával - jósolják szakértők. A Die Presse által megszólaltatott piaci elemzők úgy vélik, a forint, a zloty, a lej és különösen a török líra árfolyamánál lehet hektikus mozgásokra számítani, igaz, ezek várhatóan rövid távúak lesznek. A cseh, szlovák, szlovén, bolgár és balti valuták ezzel szemben még rövid távon is alig fogják megérezni a franciaországi eredmény hatását. Más szakértők ugyanakkor egyforma veszélyeket látnak a térség minden fizetőeszközére nézve (VG, 2005. május 26., 17. oldal).