Lassulóban a magyar gazdaság

Az első negyedévben a gazdaság összteljesítménye három százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal és az Ecostat kutatóintézet gyorsbecsléséből. A GDP-növekedés üteme megegyezik a várakozások konszenzusával. Igaz, az utolsó hetekben mérséklődtek a prognózisok, egy hónapja még 3,5 százalék volt az előrejelzések átlaga. A háromszázalékos emelkedés nem mondható rossznak, ha figyelembe vesszük, hogy az ipar látványosan gyenge teljesítménye, a lassuló fogyasztási dinamika és a bázishatások miatt egyes szakértők a két százalék körüli növekedési ütemet sem tartották kizártnak. Az első negyedévben érvényesült a fordított naptárhatás: a viszonyítási alapként használt tavalyi első negyedév a szökőnap miatt hoszszabb volt, ennek jelentős hatása lehet a növekedési adatokra. Becslések szerint tavaly 0,4 százalékpontnyi növekedési többletet írtak a jelenség számlájára, vagyis az idén ugyanekkora negatív hatás érhette a kimutatott növekedési számot. A növekedés szerkezetéről nem sokat tudunk. Ahogy a korábbi statisztikákból sejthető volt, az árutermelő ágazatok átlag alatt növekedtek, amit a szolgáltató szektor némileg felfelé húzott.

Szakértők továbbra is úgy vélik, három százalék felett lehet az idei éves növekedés, de valószínűbb, hogy az év elején várt "négy százalék közeli" GDP-bővüléssel szemben 3-3,5 százalék között lehet a lendület. A tegnapi adatok fényében nem kizárt, hogy 3,5 százalékos éves előrejelzésünket 0,2-0,3 százalékponttal lefelé módosítjuk - mondja Németh Dávid, az ING Bank elemzője. Ez azt is jelenti, hogy a költségvetés bevételi oldalán tovább növekednek az amúgy sem csekély kockázatok. Németh becslése szerint a korábbi növekedési előrejelzés mellett is mintegy 150 milliárd forintnyival optimistább a bevételi terv a reálisan indokoltnál.

A növekedési kilátásokat más oldalról közelíti meg Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője. A fogyasztási dinamika nem mérséklődik jelentősen a tavalyihoz képest, az export-import olló pedig javult az elmúlt hónapokban - sorolja a szakértő a kedvező híreket, aki ezért vitatja a "kettessel kezdődő" növekedési adat realitását.

A gazdaság lassulása - 2004-ben négyszázalékos növekedést mért a KSH - két tényező következménye: a lakossági fogyasztás már nem növekszik olyan tempóban, mint az elszabadult bérnövekedés időszakában, másrészt az európai konjunktúra is lefelé tart, s ezt a magyar teljesítmény rendkívül szorosan követi.