Nyert a gyáripar és az agrárium
Cseh-, Lengyel- és Lettországnak sikerült több mint 25 százalékkal növelnie kivitelét, de jól teljesített Magyarország is, és az EU25-tel szemben fennálló külkereskedelmi hiány immár többletbe fordult át. Ezzel párhuzamosan a harmadik országokból származó import is megugrott az új tagállamokban. Ennek legnagyobb haszonélvezője Dél-Korea, az Egyesült Államok, Japán és Kína volt.
A csatlakozás legfőbb nyertese - a 10 újonnan belépő ország átlagát tekintve - a gyáripar és az agrárium volt. Elsősorban a járműipari termékek kivitele nőtt jelentősen Közép-Európában, és ez a lendület valószínűleg kitart még egy-két évig, néhány új autógyár ugyanis a közeljövőben kezdi meg működését a régióban. Nem igazolódtak be a gazdák félelmei sem, mivel Lengyelországban 30 százalékkal nőtt az agrártermékek exportja, s a támogatásoknak köszönhetően 75 százalékkal emelkedett a mezőgazdaságban dolgozók jövedelme is. Igaz, ott ez év márciusáig a gazdák döntő többsége megkapta a megígért támogatási összeget.
A tőkebefektetések megtorpanásáról szóló jóslatok sem igazolódtak be. Tavaly ugyanis 11 milliárd dollár külföldi működő tőke (FDI) érkezett Közép-Európába, amely, 40 százalékos növekedést jelent. Bár a kínai olcsó munkaerővel nem tudnak versenyezni ezek az országok, de egyre több magasan képzett szakembert igénylő iparág települ le. Ráadásul megélénkült a már jelen lévő vállalatok újrabefektetési kedve is. A csatlakozás másik kedvező hatása az volt, hogy a kisebb nyugat-európai vállalatok is bátrabban fektetnek be az új tagállamokban.
