Olvadó versenyképességi előny
A termelékenységgel kiigazított, euróban kifejezett bérköltségek alapján a korábbinál kevésbé vagy egyáltalán nem éri meg a német gyártóknak Közép-Európába helyezni termelésüket. Az ABN Amro szerint az erőviszo-nyok változásának trendje azt eredményezheti, hogy a termelésük áthelyezését fontolgató vállalatok választása egyre inkább Ázsiára esik majd. A német cégek Ázsiába irányuló közvetlen tőkebefektetései 2003-ban - 1991 óta először - már meg is haladták azt az összeget, amely a feltörekvő európai országokat célozta meg - emlékeztet a jelentés.
Míg az elmúlt öt évben a német dolgozók termelékenységének növekedése mintegy két százalékponttal meghaladta a béremelkedések ütemét, addig a Magyarországra és Szlovákiára számolt évi tízszázalékos bérnövekedéssel a termelékenység nem tartott lépést. Az eredmény az utóbbiak versenyképességének romlása - állapítja meg a bank tanulmánya.
Csehország esetében a koronában kifejezett bérek ugyan a termelékenységnél kisebb mértékben emelkedtek, a nemzeti valuta viszont az elmúlt öt évben 20 százalékot erősödött az euróval szemben. Így végső soron a cseh munkaerő már drágábbá is vált a németnél (a termelékenységet is figyelembe véve, vagyis az egységnyi kibocsátásra jutó munkaerőköltség alapján). A fordulat az ABN Amro szerint Litvánia és Észtország esetében is végbement. Magyar-, Lettország, Szlovákia és Szlovénia ugyan még tartja magát, de Németország versenyképessége már csak kissé marad el az övékétől - fogalmaz a jelentés.
A nyolc új közép-európai EU-tag közül egyedül Lengyelország pozíciója nem romlott 2000 óta, mert a zloty nem értékelődött fel jelentősen az euróhoz képest. A jelentés készítői emellett Törökország kedvező versenyképességi helyzetét emelik ki. Ezt azzal támasztják alá, hogy az elmúlt évtizedben a Németországhoz viszonyított exportteljesítmény Törökország esetében jóval nagyobb ütemben javult, mint a közép-európai országokban.
