Pénteken szeretnek vásárolni a magyarok
Lenginkább pénteken vásárolnak valamely üzletlánc gyalogosan is könnyen megközelíthető boltjában a magyar háziasszonyok - többek között ez derült ki a GfK Hungária által készített jelentésből.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar háztartások nagy része továbbra is minden nap vásárol valamilyen napi fogyasztási cikket. Az átlagos vásárlásonkénti költés 1 528 forint, ami növekedést jelent a megelőző évhez képest (1 386 forint).
A GfK Hungária Piackutató Intézet 2004-ben 2000 háztartás megkérdezésével készített felmérést többek között arról, hogy a magyar fogyasztók mennyit költenek napi fogyasztási cikkekre, hol szerzik be ezeket a termékeket, mikor vásárolnak, s mi módon közelítik meg az egyes üzleteket, illetve kártyával, készpénzzel, vagy más módon fizetnek-e.
A vásárlás szempontjából a fogyasztók által látszólag leginkább kedvelt napok tekintetében jelentős változás nem történt a 2002-2004-es időszakban. A vásárlások számát tekintve továbbra is vezet tehát a pénteki nap, melyet a csütörtök és szombat alig lemaradva, fej-fej mellett követ. Az e napokon történt vásárlások értékét tekintve hasonló a helyzet: az egy héten vásárlásra elköltött összegek 20 százaléka, megközelítően 440 milliárd forint pénteken kerül az üzletek kasszájába. A második legnagyobb forgalom - mintegy 396 milliárd forint - szombaton realizálódik.
A heti vásárlásoknak összességében az 50 százaléka történik a hét e három legforgalmasabb napján, így e három nap képviseli az egyheti összforgalom mintegy 54 százalékát.
Általánosságban elmondható, hogy a vásárlások 71 százaléka déli 12 óráig lezajlik. Bár a délutáni kosarak nagyobb értékűek, a forgalomnak így is 63 százaléka realizálódik ekkor.
A korábbi évekhez hasonlóan - 70 százalékban - gyalogosan járunk vásárolni. E vásárlások azonban a forgalomnak mindössze 51 százalékát teszik ki. Az autós beszerzések teljes forgalomból való részesedése évről-évre növekszik és 2004-ben elérte a 36 százalékot. Autóval elsősorban a hipermarketekbe és cash&carry (vedd és vidd) üzletekbe jár a lakosság vásárolni.
A fizetés módját elemezve kiderül, hogy jellemzőbb még mindig a készpénzes fizetés. A kártyás számlakiegyenlítések száma 3 százalékkal nőtt, míg fizetési értéküket tekintve 9 százalék a növekedés. Az ilyen fizetés - mely infrastrukturális beruházást igényel az üzlettől - elsősorban a hipermarketekben jellemző, ahol már a forgalom 27 százalékát adja.
A bevásárlás továbbra is jellemzően "női feladat". A vásárlások 62 százalékát a háziasszony intézi egyedül, legritkábban cash&carry üzletben vagy hipermarketben. A vásárlások körülbelül egynegyedében vesz részt egyszerre legalább két családtag.
A láncba szerveződött kereskedelem aránya évről-évre növekvő tendenciát mutat, 2004-re elérte a teljes forgalom 66 százalékát.
