Stratégia az MKIK-tól
A kamarai rendszer erősítésére, a teljes körű regisztráció bevezetésére van szükség ahhoz, hogy csökkenjen a különbség hazánk és az EU15 országai között - hangsúlyozta Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a szervezet küldöttgyűlésén azt mondta: addig, amíg nem ismerjük a magyar gazdaság szereplőit, nem tudjuk, mely cégeknek vannak külföldön érdekeltségeik, a kamara nem tud segíteni a kereskedelemfejlesztésben.
Az MKIK továbbra is kiemelt területként kezeli a versenyképesség erősítését, a szakképzést és a kereskedelemfejlesztést. Szeretnék elérni, hogy a Széchenyi-kártya rendszeréhez hasonlóan a beruházásokra is vehessenek fel kedvezményes hitelt a vállalkozások. A kamara a szakképzésben is feladatokra vállalkozik: az iskoláknak segít abban, milyen szakembereket képezzenek, és részt kíván venni a gyakorlati képzés ellenőrzésében.
Az MKIK állásfoglalása szerint a kereskedelmi törvényjavaslat jelenlegi tervezete alkalmatlan arra, hogy a kormány elfogadja, ezért további szakmai egyeztetést tartanak szükségesnek. A kereskedelemben működő több tíz ezer vállalkozó képviseletében fellépve a kamara fontosnak tartja, hogy az ágazatnak a gazdaságban és foglalkoztatásban betöltött súlyát kellően tükröző, a piaci folyamatokat előre mutatóan szabályozó törvény szülessen.
Az MKIK szerint olyan kereskedelmi törvényre van szükség, amely általános érvénnyel mondja ki a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát, s meghatározza a nagy alapterületű üzletek létesítési feltételeit, vagy ezt a feladatot más törvények szabályozási körébe utalja. Mindkét esetben figyelembe kell venni a foglalkoztatásra gyakorolt hatásokat. A kamara állásfoglalása szerint a kereskedelmi törvénynek tartalmaznia kell a kis- és középvállalkozások támogatási, finanszírozási rendszerének alapelveit, valamint az intézmény- és feladatrendszer főbb elemeit: a különböző szintekhez kapcsolódó állami feladatokat, a közép- és hosszú távú tervezést, illetve az ágazati párbeszédfórumokat. (FE)
