Szigorúbbak a britek a PPP-vel
Meglepő döntésre készül a brit statisztikai hivatal a PPP-ügyletek elszámolása ügyében - szivárgott ki a napokban. Az intézmény az ilyen típusú szerződések több mint felénél elégedetlen a magánszektorra történő kockázatáthárítás mértékével, így mintegy 24 milliárd font (35 milliárd euró) értékű szerződésnél indokoltnak látja további kötelezettségek és kiadások államháztartási szektorba való visszasorolását. Ez a teljes szerződésállomány több mint felét jelenti.
A döntés értelmében az említett tételek tőkekiadásainak a korábbiakhoz képest nagyobb része növeli a nettó államadósságot. Ezzel veszélybe kerülhet Gordon Brown pénzügyminiszter fiskális szabálya, amely szerint a mutatót GDP-arányosan 40 százalék alatt kell tartani. Elemzők szerint a besorolás megváltoztatása adóemeléshez vagy a fiskális szabály lazításához vezethet.
Lapunk értelmezése szerint a brit statisztikusok - a nemzeti számlák nemzetközi standardjaival való inkonzisztenciára hivatkozva - végül is az Eurostatnál szigorúbb megítélés alá vonta a PPP-ügyleteket, amelyek célja Európában gyakran az, hogy a kimutatott költségvetési hiány növekedése nélkül legyenek megvalósíthatók bizonyos beruházások.
Feltehetően ezen szigorúbb megítélés esetén a magyar PPP-konstrukciók egy része szintén elbukna, különösen az autópálya-építés területén az idén kialakított gyakorlat. Itt ugyanis a kockázatmegosztás mértéke amúgy is vitatott, hiszen az ügyletet bonyolító PPP-ügynökség az állami tulajdonú Állami Autópálya-kezelő Rt. (VG, 2005. április 14., 1. oldal).
A brit hivatal álláspontjának másik következménye, hogy a PPP-konstrukciók elveszthetik vonzerejüket - írja egy cikkében a Financial Times. Az eddig a kockázatmegosztás, a drágább finanszírozás és a kedvezőbb kimutatott államháztartási adatok szempontjait mérlegelő politikusok egy fontos előnyét veszíthetik el az ilyen ügyleteknek.
Magyarországon éppen azért állt fel a PPP tárcaközi bizottság, hogy előminősítse a tervbe vett projekteket, hiszen az a követelmény, hogy csak azok valósulhassanak meg, amelyeknél a magánszektor viseli a nagyobb kockázatot - reagáltak felvetésünkre a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban. A bizottságban a Pénzügyminisztérium (mint költségvetési oldal), az Igazságügyi Minisztérium (a jogi háttér biztosítója), a Miniszterelnöki Hivatal (kormányzati oldal), a GKM (amely az elnököt is adja, lévén felelőse a hazai PPP-nek), valamint a KSH (a statisztikai besorolások biztosítója) kapott helyet. A jelenleg futó PPP-projektek nettó jelenértéke 700 millió és 116 milliárd forint között van. Ezek a projektek négy területet fednek le: két börtön létesítése van sínen, két kollégiumi projekt fut, nyolc sportjellegű ügylet van, s - a legjelentősebb tételt adó - két autópálya-építési projekt folyik. Ezeknél a kormányzati felfogás szerint a forgalmi, a rendelkezésre állási és az építési kockázat közül a két utóbbit vállalja a magánszféra.
Sokan azonban éppen azért tartják aggályosnak az útépítési konstrukciót, mert megkérdőjelezhető: a piaci szektorhoz sorolt ÁAK Rt. esetében valóban a magánszektor által viseltnek tekinthetők a kockázatok.
