Szili is lehet köztársasági elnök
Minden részlet tisztázott az államfőjelölés parlamenti menetrendjét illetően, ám továbbra sem tudni, ki lesz a köztársasági elnök - ezt lehet biztosan állítani ma az ügyet illetően. Május 30-ig lehet jelöléseket leadni a június 6-án tartandó első fordulóra: az MSZP már csatolta a Szili Katalin jelöléséhez szükséges aláírásokat, a Fidesz aznap tartja frakcióülését, s jelentheti be, hogy Sólyom Lászlót indítja. Ám az ellenzéki párt taktikázhat még ezt követően is, hiszen a június 7-én tartandó második fordulóra új jelöléssel kell élni, s megteheti, hogy csak ekkor állítja "versenybe" jelöltjét. Ma tehát azt lehet valószínűsíteni, hogy a Fidesz - legalább a második fordulóra - jelöltet állít. Szili vagy Sólyom közül az lesz az elnök, akire a legtöbb érvényes igen szavazat érkezik. Az SZDSZ eldöntheti, hogy nem veszi fel a szavazócédulát, vagy felveszi, s igennel, avagy nemmel voksol. Összesen 178 szocialista, 20 szabad demokrata s 188 ellenzéki, azaz fideszes, fórumos és független képviselő van. Ám olyan még sosem történt, hogy mind jelen lettek volna a döntéseknél. A szocialisták egytől egyig jelen lesznek. Így és pár "kóbor szavazattal" akár Szili Katalin is államfővé válhat - jegyezték meg, hozzáfűzve, hogy az SZDSZ-től egységes frakciószavazatra nem számíthatnak, az "egyéni meggyőzés taktikájával" viszont szerezhetnek voksokat onnan is.
Az MSZP célja most már azonban leginkább az, hogy minél előbb vége legyen ennek az általuk is kínosnak titulált történetnek. Ha Szili lesz az elnök, annak örülnek, ha pedig Sólyom László, azt majd "elbagatellizálják" valahogy. De a lényeg az, hogy ne kelljen újabb kongresszust tartani, s ezzel akár felnyitni a Hiller-ügyet - magyarázták lapunknak. Politikai baklövésnek tartanák a párt és a kormány vezetői, ha az energiákat egy újabb pártelnök- és államfőjelölés kötné le. (TE)
