Tovább nőtt a munkanélküliség
Áprilisban tovább emelkedett a munkanélküliség Magyarországon. A február-áprilisi időszak átlagos munkanélküliségi rátája 7,2 százalékon állt, ez 1,2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbi szintnél. Az eredménytelenül munkát keresők számának növekedése gyakorlatilag 2003 eleje óta tart, akkor történelmi mélyponton, 5,5 százalékon állt a mutató. Folytatódott az a tendencia is, hogy a munkanélküliség emelkedésével párhuzamosan nem csökken a foglalkoztatottság. Az éves változás bőven hibahatáron belüli.
A két jelenség együttesen azt jelenti, hogy valamelyest növekedett a munkaerő-piaci aktivitás (a munkaerőpiacon jelen lévők aránya). A jelenség érdekes, hiszen első pillantásra azt sugallja, mintha azért emelkedne a munkanélküliség, mert a korábbi inaktivitásból kilépve sokan munkát keresnének, eredménytelenül.
A furcsa végeredményt feltehetően több egymással ellentétes hatású folyamat okozza. A munkaerőpiac aktivitása egyrészt adminisztratív lépések miatt növekedett: megszűnt a sorkatonaság, és éppen az a korosztály ért a nyugdíjkorhatár közelébe, ahol a korhatáremelés történt. Emellett a korábbi évek irreálisan gyors bérköltség-növekedése, illetve a bizonytalan konjunkturális helyzet miatt a vállalati szektor óvatos munkaerő-felvételi politikát folytat. Ezek következménye az, hogy a fiatalok között emelkedik a munkanélküliség, az idősebb korosztályból pedig kevesebben vonulnak ki a munkaerőpiacról - vagyis bővülő munkaerőpiac mellett emelkedik a munkanélküliség. Ezt igazolja, hogy a 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 19,3 százalékra emelkedett, az e korosztályba tartozók aránya az összes munkanélkülin belül folyamatos növekedést mutat.
