Burkolt reklámok: Aki bújt, aki nem - szabad?
A bújtatott reklámok ésszerűbb és életszerűbb szabályozása mellett foglalt állást Viviane Reding, az Európai Bizottság illetékes tagja. A Bruxinfo szerint a biztos egy konferencián elismerte: a termékkihelyezés is a reklámozás egyik fajtája, és a burkolt reklámok megítélése "erősen vitatott".
Reding úgy látja, hogy az eltérő tagállami szabályozásokból adódó versenycsökkentő hatások elkerülése érdekében szükség van egységes közösségi előírásokra, és a fogyasztónak is joguk van tudni, hogy miről van szó. A közösség Televíziózás határok nélkül néven ismert 89/552/EGK-irányelv 10. cikke szerint tilos a burkolt reklám. Hasonló tilalmat fogalmaz meg Magyarországon az 1997/58. gazdasági reklám- és az 1996/1. médiatörvény.
A burkolt reklámokra vonatkozó szabályozás Magyarországon és az EU-ban egyaránt korrekcióra szorul, e téren pillanatnyilag kaotikus a helyzet - kommentálta a hírt Megyer Örs, az Önszabályozó Reklámtestület elnöke. Komoly versenyhátrányt jelent a magyar, de az uniós filmipar számára is, hogy a jelenlegi szabályozás tiltja a termékelhelyezést (product placement) - tette hozzá Markovich Réka, a Magyar Reklámszövetség jogásza. (A termékelhelyezés általában úgy valósul meg, hogy filmben a főszereplő rágyújt egy cigarettára, vagy felvesz egy ruhát, amelyen jól látszik a márkamegjelölés.)
Mindketten szükségesnek tartják a változtatást. A jelenlegi szabályozás mellett elég nagy lehetőség van az összemosódásokra - jegyezte meg Megyer Örs. Ugyanakkor, figyelembe véve a jelenlegi politikai konstellációkat, az uniós változtatásra szerinte nagyobb az esély, mint a hazaira. A termékelhelyezést mielőbb legálissá kell tenni, mert ez Magyarországnak és az EU-nak is a gazdasági érdeke; hihetetlen versenyelőnyt élveznek a mostani keretek között az amerikaiak - hangsúlyozta Markovich Réka. A Magyar Reklámszövetség szakembere a termékelhelyezéstől egyértelműen leválasztva ugyanakkor továbbra is tiltaná a burkolt reklámokat.
