Csúszik a magyar euró - jönnek a negatívumok

Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője: "A piacok már régóta szkeptikusak a 2010-es céldátumot illetően, a 2005-ös folyamatok, valamint a 2006-os tervek azonban a maradék reményt is szertefoszlatták. A pénz- és tőkepiaci befektetők számára az euró céldátumának csúszása elsősorban nem azért fájdalmas, mert Magyarország így még évekig nem profitálhat a közös valuta bevezetésétől remélt többletnövekedésből, hanem azért, mert még sokáig fennmarad a forintbefektetések árfolyamkockázata, és a kamatszint terén is nagyobb lesz a bizonytalanság. Az eddigi gyakorlatból kiindulva a hivatalos céldátum mindig a ,lehető legoptimistább' forgatókönyvet takarja, de ezt maga a kormány sem veszi komolyan (lásd a benyújtott konvergenciaprogramok folyamatos semmibevételét). Ezért ne lepődjünk meg azon, ha a piac az esetleges módosítás után sem fogja komolyan venni az új menetrendet. Óriási szerencsénk, hogy a nemzetközi piacokon töretlenül erős a kockázatvállalási kedv, ezért a céldátum eltolásának a forintra és a hazai kötvényhozamokra gyakorolt negatív hatása ma valószínűleg jóval kisebb lenne, mint néhány évvel ezelőtt. Ha azonban változik a kockázatok iránti attitűd, Magyarország könnyen a ,leggyengébb láncszem' lehet a globális befektetési palettán. Ebben az esetben visszatérhet a 2003-ban már megtapasztalt hangulat, hirtelen gyengülő forint és látványosan felszökő kamatok képében."

Barcza György, az ING Bank vezető elemzője: "A már több ízben is módosított euróátvételi céldátum újbóli - akár több évvel történő - eltolása számos kedvezőtlen következménnyel járhat. Egyrészt a regionális fejlemények miatt a tőkevonzás tekintetében kerülhet jelentős hátrányba Magyarország, hiszen ha a szlovákok, csehek és lengyelek tartják magukat a vállalásaikhoz, és így 2009-2010-ben csatlakoznak az eurózónához, a külföldi működő tőke Magyarország helyett a többi visegrádi országba áramlik. Másrészt az is lényegi kérdés, a céldátum módosítása mellé milyen költségvetést társít a gazdaságpolitika. Ha a piac azt látja, hogy fellazul az amúgy sem szigorú államháztartási gazdálkodás, az könynyen kiválthat egy forint elleni spekulációt. Harmadrészt a spekulációs támadás által előidézett forintgyengülést felerősítheti a lakosság reakciója. Ismert, a devizaeladósodottság magas hazánkban, amikor pedig a forintgyengülés hatására a hiteladósság forintban mért értéke emelkedik, a lakosság devizahiteleit átváltja forinthitelre, tovább erősítve a hazai valuta gyengülését, sőt a bankok euróra váltják a forintban fennálló eszközeiket, felerősítve a forintleértékelődési spirált. A kötvénypiacon vélhetően jóval kisebb lenne a mozgás, hiszen ma a hozamgörbe alapján 2015-2016-os eurózóna-csatlakozás olvasható ki, azaz a piac már beárazta a 2010-nél későbbi euróátvételt."