Gyorsan bukó kormánytervek
A jövő évi hivatalos költségvetési hiánytervtől való elállással a kormányzat negyedik középtávú makrogazdasági programja bukik meg kihirdetése után egy éven belül. Az Európai Uniónak benyújtott tervek folyamatos felülvizsgálata azt is jelenti, hogy a konvergenciafolyamat az elmúlt három évben teljesen elakadt. A 2002 őszén megfogalmazott makropálya még az egyébként legjobban teljesítő infláció esetében sem teljesült, a leglátványosabb kudarc azonban a költségvetés teljesítményével kapcsolatos. Három éve a kormányzat még azt gondolta, hogy az idén már bőven teljesítjük a maastrichti háromszázalékos kritériumot, sőt még 2003 szeptemberében is hasonló terveket nyújtottunk be az EU-hoz. Nem csupán arról van szó, hogy a hiánycsökkentés üteme jóval lassabb a konvergenciaprogramokban foglaltaknál (és így a 2010-es euróbevezetés lehetősége is gyakorlatilag elveszett), hanem egyenesen divergenciáról beszélhetünk. 2004-ben a GDP-arányos hiány 6,5 százalékos volt, az idén az Eurostat szerint 7,4-es lehet, jövőre pedig lapunk számításai szerint (az ennél kisebb kormányzati tervek dacára) tovább emelkedhet a deficit. (Lapunk a félreértések csökkentése érdekében igyekszik egységesen a nyugdíjreformmal nem korrigált hiányszámokat közölni. A reform költségeit ugyanis időben előre haladva egyre kisebb mértékben lehet elszámolni, és az euróbevezetés csúszása miatt ez a módszertan értelmét veszíti.)
A deficitszámok elszállása egy másik maastrichti kritériumra, az államadósságra is közvetlenül hatott: itt az emelkedő trend még régebb óta jellemző, és a GDP-arányosan 60 százalékos maastrichti kritérium túllépésétől eddig is csak a nyugdíjreform költségeinek elszámolhatósága mentette meg az államot.
A nominális konvergenciafolyamat további mérőszámai szintén messze vannak a kívánatostól. A hosszú lejáratú kötvényhozamokban jóval 2010 utánra van beárazva az euróbevezetés, az árstabilitás igazolásához szükséges ERM II árfolyamrezsim bevezetése pedig egyelőre szóba sem jöhet. (VG)
