Magyar ügyek az EU-bíróságon
Két magyar ügy formálisan is bekerült a luxembourgi bíróság döntéshozási mechanizmusába, további kettő regisztráltan eljutott az EU taláros testületéig, egy ötödikről pedig szintén úgy tudni, hogy hamarosan bekerülhet a luxembourgi ügyek közé. A magyar dossziék tehát kezdenek az unió legkevésbé ismert intézményénél is feltűnni; ez a tagsággal logikus módon együtt járó fejlemény, viszont éppen a luxembourgi bíróság viszonylagos ismeretlensége folytán ma még sok esetben tévhitekre vagy félreértésekre is okot ad.
Az említett két téma közül az ismertebb a munkáspárti alelnök, Vajnai Attila ügye a vörös csillag mint önkényuralmi jelkép tiltásáról (itt előzetes döntéshozatali kérelmet a Fővárosi Bíróság terjesztette be Luxembourgban). A másikról - a Szombathelyi Városi Bíróság előtt zajló, ingatlanszerződéssel kapcsolatos kérdésfelvetésről - már kevesebben értesültek. Előre megjósolható ugyanakkor, hogy sokakat érdekel majd a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság keresete, lévén hogy megválaszolása kihathat az iparűzési adó jövőbeni hazai értelmezésére. Szintén a sokak számára érdekes gépjármű-regisztrációs adó kapcsán fordult a testülethez a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság, és nem hivatalos forrásokból úgy tudni, hogy e kérdéskörben várható az ötödik megkeresés is.
A "magyar ügyek" szaporodása kapcsán ugyanakkor szakértők figyelmeztetnek, hogy a luxembourgi bíróság magyarországi "imázsa" ma még sok esetben téves. Nem ritka az a vélekedés, hogy az EU-taggá válással a luxembourgi bírák afféle, a magyar Legfelsőbb Bíróság feletti "még felsőbb" testületet alkotnak, ahová végső jogorvoslatért lehet fordulni. Valójában ez - részben - a strasbourgi emberi jogi bíróságra lehet valamennyire igaz, a luxembourgi bíróságra semmiképpen.
Luxembourgban jellemző módon főként két ügytípus szokott előfordulni. Az egyik, amikor - előzetes döntéshozási eljárás keretében - a nemzeti bíróságok jogértelmezési kérdést tesznek fel. Ennek lehet háttere az, ha egy nemzeti perben holtpontra jut a közösségi szabályok értelmezése, de forrása lehet az is, ha olyan nemzeti jogszabályt kellene alkalmazni, amely vélelmezhetően közösségi jogszabályt sérthet. Ilyenkor tehát a nemzeti bíró - és nem a perben részt vevők bármelyike - kér Luxembourgtól iránymutatást, amely ha megszületik, önmagában a hazai perben még nem számít ítéletnek, viszont az abban lefektetett szempontoktól a továbbiakban a kérdést feltevő bíró sem térhet el.
Az említett első magyar megkeresések mindegyike ilyen eljárást kezdeményezett. A keresetek másik jellemző csoportja, amikor két peres fél áll egymással szemben, ilyen esetekben azonban főként EU-intézmény és -tagállam (leginkább bizottság és nemzeti kormány) áll egymással szemben valamely közösségi jogszabály megsértése miatt.
