Egyre magasabb versenyhatósági büntetések

Általános tapasztalat, hogy a megbírságolt cégek igyekeznek időt nyerni, és bírósághoz fordulva kérik a végrehajtás felfüggesztését - tájékoztatta a Világgazdaságot Hargita Árpád, a Gazdasági Versenyhivatal vizsgáló főtanácsosa. A vállalkozások többnyire a bírság mértékét kifogásolják, illetve arra hivatkoznak, hogy az összeg befizetése a cég gazdálkodását veszélyezteti.

A bírói gyakorlat azonban egységes abban, hogy önmagában a bírság nagysága nem alapozhatja meg a végrehajtás felfüggesztését. Az igazságszolgáltató fórum megköveteli a konkrét indokokat, illetve a vagyoni helyzetre vonatkozó iratok - különösen a mérleg, a beszámoló, a cash-flow-kimutatás - csatolását. Ezek mérlegelésével dönt arról, hogy a kötelezettség teljesítése valóban bajba sodorná-e a céget. Az Egis gyógyszergyárat például tavaly százmillió forintra bírságolta a fogyasztó megtévesztésére alkalmas reklámozás miatt a hivatal. A társaság a bíróság előtt többek között a bírság mértékét sokallta, de ez nem volt elegendő érv a végrehajtás felfüggesztésére. Így a cég befizette a büntetést.

Emlékezetes, hogy tavaly az autópályakartell-ügyben rekordösszeget, több mint hétmilliárd forintot szabott ki a jogsértő cégekre a GVH. A vállalkozások kérelmére a Fővárosi Bíróság felfüggesztette a végrehajtást. Indoka az volt: a befizetés olyannyira megrendítené anyagi helyzetüket, hogy az a hazai autópálya-építést veszélyeztetné, s nemzetgazdasági érdek, hogy ez ne történjen meg. A hivatal fellebbezésében viszont azt hangsúlyozta, hogy a cégek vagyoni helyzete eltérő, és azokat más-más összegre büntették, így mindegyik gazdálkodását külön kell vizsgálni. Ezzel egyetértett az ítélőtábla, és kötelezte az elsőfokú bíróságot a cégenkénti vizsgálatra. Most erre várnak a cégek is, a GVH is.

A bírság lényege éppen az, hogy valóban elrettentsen, viszszatartson a jogsértéstől. Ha az összeg nagysága befolyással van a vállalat mindennapi gazdálkodására, úgy legalább megfontolásra készteti az érintetteket, hogy van-e értelme a szabályszegésnek - mondta Hargita Árpád. A napjainkban kivetett súlyos büntetések hatása nyilvánvalóan csak évek múlva lesz érzékelhető. A versenyhatóság működése során 2004-ig kevés híján összesen 12,4 milliárd forint bírságot - ebből csaknem 9 milliárdot tavaly - szabott ki a jogsértőkkel szemben. Mintegy 2,9 milliárd forint vált végrehajthatóvá, ebből 1,9 milliárdot fizettek be. Mindazonáltal a hátralék alig 150 millió forint, ugyanis 840 milliót - főleg a megbírságoltak csődje, megszűnése miatt - le kellett írni. A jogerős bírság meg nem fizetése esetén a GVH felszólítja a vállalkozást. Sikertelenség esetén - mivel a bírság adók módjára behajtható - az APEH-et keresi meg. A befizetések novembertől, a módosult versenytörvény hatálybalépésétől már nemcsak az államkincstárt, hanem GVH-t is gyarapítják: az előző esztendőben befolyt összegek öt százalékát a versenykultúra fejlesztésére fordíthatja.