Reális lehet a makropálya
Bár bizonyos elemeiben nem túl konzervatív, mégsem a makropálya előrejelzése okozza a jövő évi költségvetés legfőbb kockázatait. A büdzsét 4 százalékos GDP-növekedésre komponálták, amely nem mondható a valóságtól elrugaszkodottnak, ugyanakkor a jelenlegi előrejelzések felső határán áll. A magyar gazdaság teljesítményét alapvetően a külső környezet határozza meg, márpedig az Európai Unió gazdasága jelenleg nem duzzad az erőtől. Vannak ugyan élénkülésre utaló jelek, ám ezek egyelőre bizonytalanok. A költségvetési bevételeket alapvetően meghatározó növekedési szerkezet tekintetében a tervezők a jelenlegi tendenciák további folytatódásával számoltak. A lakossági fogyasztás valamelyest élénkül, s ez összhangban áll a gyorsuló reálbér-növekedés kissé késleltetve jelentkező hatásával. Viszont feltehetően igencsak be kell húznia a kéziféket a következő kormánynak ahhoz, hogy választási évben összejöjjön az enyhén csökkenő közösségi fogyasztás. A beruházások ideivel megegyező növekedési üteme feltehetően szintén alulbecsült, ha figyelembe vesszük a tevékenység igen erős választási ciklikusságát. Jövőre feltehetően minden önkormányzat felújít és beruház, az állami útépítések is gőzerővel folynak (nagyon sok autópálya-szakaszt adnak át a következő évben, és ezen beruházások jelentős részét átadáskor számolják el), és amennyiben valóban élénkül jövőre a gazdaság, a vállalati szektor beruházási tevékenysége is javulhat.
A bevételek tervezése szempontjából kedvező irányú kockázatot jelent a kétszázalékos inflációs előrejelzés. Amennyiben ugyanis az áfacsökkentés hatását a kereskedelmi szektor nem adja tovább az árakban a lakosságnak, az infláció ennél magasabb lehet. Igaz, a hazai és nemzetközi dezinflációs tendenciákat elnézve komolyabb többletbevételt jelentő alultervezésről valószínűleg nem beszélhetünk. (MI)
