Segítség! Sokba kerül, ha csak a magyar államra támaszkodunk a bajban
Az Európai Unió országainak polgárai ugyanolyan feltételek mellett jogosultak a sürgősségi betegellátásra, mint az adott tagállamokban élők. Így a magyar turistákat a külföldön ért balesetkor vagy más akut egészségügyi beavatkozás esetén az ottani ellátás illeti meg. Ennek az a feltétele, hogy náluk legyen a magyar társadalombiztosítás által kiadott, 90 napig érvényes E-111-es nyomtatvány. Ezt novembertől váltja fel az 1-3 évig használható plasztik egészségkártya, amely a tervek szerint átmenetet jelent majd a 2008-ban bevezetendő elektronikus egészségkártya között (VG, 2005. április 4.)
Ám az egyes ellátásokért az unió országaiban gyakran önrészt kell fizetni, amelynek mértéke országonként 5-100 euró között van. Belgiumban, Finn-, Franciaországban és Luxemburgban pedig az ellátás költségét a betegnek kell megelőlegezni, amelyet utólag térítenek meg a számára.
A külföldön tartózkodó magyarok az egészségügyi szolgáltatást a kinti társadalombiztosítóval szerződött orvosoknál, intézményekben vehetik igénybe. A magánszolgáltatóktól (például a hotel orvosától) kapott szolgáltatásért nem fizet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), érdemes mentőt hívni.
A nyomtatvány nélkül igénybe vett ellátásért a beteg saját maga fizeti meg a külföldi egészségügyi intézmény által kiszámlázott összeget, s az eredeti számlát itthon a lakóhelye szerint illetékes megyei egészségpénztárnak utólag benyújthatja. Ám a magyar biztosító csak azt az összeget fizeti ki számára, amennyibe az ellátás az E-111-es nyomtatvány alapján került volna, a különbözet a beteg költsége.
Ha valaki nem sürgősségi, hanem járóbeteg-ellátást vesz igénybe az EU-ban, akkor az egészségbiztosítás csak annyit fizet, amennyibe a kezelés Magyarországon került volna. Szintén csak a magyarországi költségeket térítik meg az unión kívül igénybe vett sürgősségi ellátás esetén - hívta fel a figyelmet egy múlt heti konferencián Lengyel Balázs, az OEP nemzetközi főosztályának vezetője. Kivételt azok az országok jelentenek, amelyekkel Magyarországnak egészségügyi ellátási vagy ennél is több szolgáltatást (például nyugdíj) felölelő szociálpolitikai egyezménye van (idetartoznak a volt jugoszláv és szovjet tagköztársaságok, valamint Románia és Bulgária).
Az esetlegesen felmerülő - igencsak borsos - költségekre tekintettel érdemes lehet utasbiztosítást kötni, ám ezt arányaiban egyre kevesebben teszik meg - panaszkodott Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége utasbiztosítási tagozatának elnöke. Holott az utasbiztosítás - típusától függően - nemcsak az orvosi ellátás költségeit fedezheti, hanem akár még a jogsegélyt is magában foglalhatja. Ez már csak azért is hasznos lehet, mert a magyar állam lehetőségei a külföldön bajba került állampolgárainak megsegítésére igen korlátozottak.
Ha egy magyar állampolgár külhonban összeütközésbe kerül a törvénnyel, a konzulátusok a hatósági ügyintézésben, súlyosabb esetben (letartóztatás esetén) a hozzátartozók értesítésében és a helyi, magyarul beszélő ügyvédek listájának átadásával lehetnek a segítségére - tájékoztatott Németh Krisztina bécsi főkonzul. A pénzszűkébe került turistáknak az állam csak a legvégső esetben adhat konzuli kölcsönt - legfeljebb 200 euró erejéig -, ha hazajutásuk önerőből sehogyan sem oldható meg. A külképviseletek elsősorban helyismeretükre támaszkodva segítenek a bajba jutott magyarokon, hogy szükség esetén a megfelelő helyre irányíthassák őket, legyen szó a legközelebbi rendőrőrsről vagy akár a helyi fogyasztóvédelmi szervezetről.
A külföldre utazókra ugyanakkor egyre több veszély leselkedik. Terjednek a nyomonkövethetetlen internetes foglalások, így egy katasztrófa esetén a külképviseletek esetleg tudomást sem szereznek róla, hogy magyar állampolgár is tartózkodott a térségben - hívta fel a figyelmet Simon András, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége kommunikációs és marketingbizottságának vezetője. (Ez megelőzhető, ha a veszélyes helyre készülő polgár előzetesen regisztráltatja magát a Külügyminisztériumnál.) Az internet további veszélye, hogy ha a szolgáltatást hirdető céget külföldön jegyezték be, akkor a szigorú magyar fogyasztóvédelmi szabályok nem vonatkoznak rá. Miközben a magyarok egyre különlegesebb helyekre jutnak el, ahol egyre különlegesebb problémák várnak rájuk, az egyéni utak teret hódítanak a szervezettekkel szemben. Az egyéni utazók pedig kevésbé hajlamosak biztosítást kötni - tette hozzá Simon András.
