A jegybank a pénzügyi kultúra növeléséért
Magyarországon a lakosság pénzügyi ismerete elégtelen a rájuk nehezedő kockázatokkal szemben – áll a jegybank legutóbbi, Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványában. Megállapítható – írják a szakértők –, hogy a háztartások önmaguktól nem képesek a növekvő és változó kockázataik felmérésére és kezelésére.
A különböző pénzügyi szolgáltatók a fellépő kockázatokat egyre inkább közvetlenül áthárítják a leggyengébb kockázatkezelési ismerettel és érdekérvényesítő képességgel rendelkező szektorra, a lakosságra. A gazdasági környezet változása is új kihívásokat hoz, az alacsony infláció például túlzott eladósodással járhat. A pénzügyi közvetítőrendszerben is jelentős változások történnek: az erősödő verseny és a növekvő profitelvárások gyengítik a hosszú távú szolgáltató/ügyfél kapcsolatnál megjelenő kockázatmegosztást, és növelik a piaci áringadozásnak kitett termékek részesedését. A felgyorsult termékfejlesztés, marketing- és kommunikációs eszközök fejlődése eredményeként már az átlagos háztartás is nagyszámú, komplex és gyorsan változó pénzügyi termékpalettával néz szembe. Az elégtelen pénzügyi ismeretek olyan szolgáltatások megvásárlásához vezethetnek, amelyre az ügyfélnek nincs is igazán szüksége, illetve nem megfelelő a számára.
Magyarországon az utóbbi években fellendülő lakossági hitelezés – elsősorban a devizahitelezés – értékelése során is felmerül a kockázatok ismeretének hiánya. Azonban számos más, a lakossági szektor alacsony pénzügyi műveltségére utaló tényező is van – mutatnak rá a jegybank szakértői. A GfK és Szonda Ipsos lakosság körében végzett felmérései alapján az alacsony pénzügyi jártasság megjelenik a pénzügyi szolgáltatásválasztásban. A lakosság részvénybefektetéseinek alakulása is jó példája a pénzügyi járatlanságnak, az 1998-as tőzsdei sokk után a veszteséget okozó részvényekkel szemben tartós bizalmi válság alakult ki, ennek következtében a lakosság lemaradt az időközben bekövetkező tartós tőzsdei árnövekedés előnyeiről. A hoszszú távú megtakarítások túlságosan az állampapírra támaszkodnak. A részvények és a külföldi befektetések alacsony aránya az alacsony hozamon keresztül elégtelen időskori megtakarításhoz is vezethet.
Az elégtelen pénzügyi kultúra a rossz pénzügyi döntések életszínvonalra kifejtett kedvezőtlen hatásán, jóléti veszteségén túl a pénzügyi szolgáltatókkal, illetve ezek bizonyos csoportjával szembeni bizalom csökkenését is okozhatja. Szélsőséges esetekben sérülhet a pénzügyi közvetítés hatékonysága, és ez akár érzékelhető makrogazdasági következményekkel is járhat, illetve az állami szerepvállalás megerősödőséhez vezethet – hangsúlyozza a stabilitási jelentés. Ezt felismerve a pénzügyi kultúra növelése a pénzügyi intézmények szabályozása és a fogyasztóvédelem mellett annak a keretrendszernek a részévé kell hogy váljon, ez pedig a gazdasági növekedést és stabilitást szolgálja.
A fogyasztóvédelem elsősorban jogi eszközök alkalmazásával kívánja a lakosságot informáltabbá tenni, illetve meggátolni a szolgáltatók erőfölénnyel való visszaélését. Ugyanakkor ezek az eszközök korlátozhatják a pénzügyi szolgáltatások körét, csökkentve ezzel a lakosság választási szabadságát és mozgásterét is. A pénzügyi kultúra növelésének célját a szakértők úgy fogalmazták meg, hogy a lakosság a tágabb, de kockázatosabb mozgástér előnyeit ki tudja használni, azaz képesek lesznek a kockázatok felismerésére és kezelésére, ez a jólét növekedéséhez vezethet.
Az információnyújtás, az oktatás és a tanácsadás alkotják a pénzügyi nevelés három pillérét. A szakértők szerint az elmúlt években az információforrások érezhetően bővültek, azonban a társadalom jelentős részéhez a szükséges információk még így sem jutnak el, illetve nem képesek azok megfelelő feldolgozására. Az érdekelt pénzügyi szféra csak a szűken vett értékesítés ösztönzésére költ, az ügyfelek jobb tájékoztatásával és képzésével kevésbé törődnek. Az információk feldolgozásához nagy előrelépést jelentene az iskolai pénzügyi oktatás bevezetése. Független, a lakosság pénzügyi tanácsadására szakosodott cégek még nem alakultak ki. A különböző pénzügyi brókercégek, bár magukat függetlennek vallják, tranzakció alapú díjazásuk révén erősen érdekeltek az értékesítésben.
Egy jól koordinált, a pénzügyi kultúra növelését célzó program nem elhanyagolható költségekkel jár, azonban jelentős haszonnal is kecsegtet – érvelnek a jegybanki szakemberek.
A tavaly megrendezett „A pénz nyomában” című pályázathoz hasonlóan a középiskolások 2006-ban is próbára tehetik tudásukat. A Monetary nevet viselő országos vetélkedősorozat elindításával a Magyar Nemzeti Bank célja egy olyan ismeretterjesztő-oktató jellegű országos verseny létrehozása, mely mind az infjúság, mind a felnőtt lakosság számára fontos és hasznos információkat közvetít. Cél, hogy a gazdaság látszólag bonyolult folyamatai egyszerű formában táruljanak a lakosság elé, megvilágítva az összefüggéseket és a következményeket. (www.monetary.mnb.hu)
