A kormányzat az off-shore cégek kedvében akar járni

Valamelyest megnyugodhatnak a Magyarországon működő offshore cégek irányítói, mert megtartásuk érdekében egyértelmű jelzést küldött a pénzügyi kormányzat. A nemrég tett lépésre azért volt szükség, mert november végén nem várt probléma állt elő.
Az Európai Bizottság káros adóversenyt vizsgáló munkabizottsága ugyanis úgy ítélte meg, nem EU-kompatibilis az a magyarországi szabály, amely szerint a kapcsolt vállalkozások esetén a kamatbevétel 50 százaléka adómentességet élvez. A döntés miatt azoknak a cégeknek, amelyek csoporton belüli finanszírozással foglalkoznak, lényegében duplájára emelkedne az adóterhük, ezért vélhetően más országokba helyeznék át tevékenységüket. Ezt kivédendő a Pénzügyminisztérium az Ecofin legutóbbi ülésén azt kérte a szóban forgó munkabizottságtól, a jogegyenlőség biztosítása érdekében tekintse át újra az ügyet – nyilatkozta lapunknak Karácsony Imréné, a tárca adóügyekben illetékes helyettes államtitkára. Adószakértők szerint ez a lépés arra az eredményre vezethet, hogy hazánk öt-tíz évig halasztást kap a részleges adómentesség megszüntetése alól. A teljes képhez hozzátartozik, hogy az uniós tagsággal összefüggésben év végén megszűnik az offshore-szabályozás, ennek következtében ugyanakkor az adóteher érezhetően emelkedne. A jelenlegi 4 százalékos társaságiadó-kulcs 16 százalékra módosul (emellett elveszítik az iparűzési adó megfizetése alóli mentességüket), fennmarad a kamat- és jogdíjbevétel 50 százalékos adómentessége, 2006-tól pedig nem számít bele az iparűzési adó alapjába az említett két bevételi forma. Adótanácsadók szerint ezen intézkedések hatására a mostani 4 százalék körüli effektív adókulcs megkétszereződne, maga után vonva az offshore vállalatok jelentős részének „elvándorlását”, azonban a cégek adótervezést végeztek, ennek segítségével pedig fenntartható a jelenlegihez közeli teherszint. Ennek egyik eszköze, hogy más országban fióktelepet hoznak létre, és ott folytatnak bizonyos tevékenységet, amely után ott közterheket rónak le, de a magyar állam is gazdagodik. (Igaz, az offshore cégek eddigi társaságiadó-befizetéseinél – tavaly 23,3 milliárd forint volt ez a tétel – vélhetően érezhetően kevesebb lesz jövőre a büdzsébe befolyó összeg.) Szakemberek a mellett érvelnek, hogy az offshore cégek megtartása érdekében más ösztönzőkre is szükség lenne. A holdingok megtelepedését szolgálná az, ha a cégek adásvételével elért nyereség után nem kellene adót fizetni, persze az adott társaság más tevékenysége után fizetne közterhet. (BR)