A túlzotthiány-eljárás magyar vonatkozásai

A költségvetési hiány mértéke az Európai Unióhoz való csatlakozáskor Magyarország esetében meghaladta a GDP 3 százalékát kitevő referenciaértéket. Ennek megfelelően a belépést követően rövid időn belül – 2004. július 5-e óta – túlzotthiány-eljárás alá kerültünk. Az ehhez vezető, meglehetősen összetett folyamat, valamint az eljárás eddigi lépései az alábbiakban foglalhatók össze.

2004. május 12. – A bizottság elfogadta a túlzott hiány fennállásáról szóló jelentést Magyarországra vonatkozóan.

2004. június 24. – A bizottság elkészítette a véleményét, az európai tanácsi döntésre, valamint a tanácsi ajánlásra vonatkozó javaslatát.

2004. július 5. – Az Ecofin (az EU tanácsának gazdasági és pénzügyi témákban döntő szerve, tagjai az EU-tagállamok gazdasági és pénzügyminiszterei) a bizottság javaslatára elfogadta azt a határozatot, amely kimondja a túlzott hiány fennállását, és ezzel egyidejűleg ajánlást tett annak korrekciójára. Az ajánlás értelmében Magyarországnak 2004. november 5-ig kellett hatékony lépéseket tennie a túlzott hiány csökkentése érdekében.

2004. december 22. – A bizottság javaslatot tett arra a tanácsi döntésre, amely kimondja, hogy Magyarország a 2004. november 5-ei határidőig nem tett eleget a 2004. júliusi ajánlásban foglaltaknak.

2005. január 18. – Az Ecofin a bizottság javaslatára elfogadta a határozatot.

2005. február 16. – A bizottság javaslatot tett újabb tanácsi ajánlás kiadására, ennek értelmében Magyarországnak 2005. július 8-ig kellett hatékony lépéseket tennie a túlzott hiány csökkentése érdekében.

2005. március 8. – A bizottsági javaslatnak megfelelően az Ecofin ajánlást tett Magyarországnak a túlzott hiány megszüntetésére (2005. július 8-i határidővel).

2005. július 13. – A bizottság közleményt juttatott el a tanácsnak, ebben megállapítja, hogy Magyarország hatékony kiigazító lépéseket tett a 2005. március 8-i ajánlásnak megfelelően, ezeket a bizottság elegendőnek ítéli, s a túlzotthiány-eljárás keretében nem tart szükségesnek további lépéseket Magyarországgal szemben. (Ez azt jelenti, hogy a túlzotthiány-eljárást nem szüntették meg, hanem monitorozás mellett továbbra is fenntartják.)

2005. szeptember 6. – Az EFC (az Ecofin döntéseit előkészítő bizottság) megvitatta a bizottság július 13-i közleményét, és felkérte az Eurostatot, vizsgálja meg az autópálya-építéssel kapcsolatos elszámolásokat.

2005. szeptember 30. – Az EFC döntött arról, hogy az Ecofint 2005. október 11-i ülésén tájékoztatni kell a magyar államháztartási helyzet romlásáról.

2005. október 11. – Az Ecofin e napon tartott ülésén a bizottság tájékoztatta a tanácsot arról, hogy megítélése szerint Magyarország nem tett eleget a túlzott hiány megszüntetése érdekében kiadott egymást követő két ajánlásban foglaltaknak. Ezért javasolja, hogy a tanács november 8-án tartandó következő ülésén határozatot hozhasson arról, hogy Magyarország nem tett hatékony lépéseket a túlzott hiány megszüntetésére.

2005. október 20. – A bizottság közzétette értékelését, amelyben megállapította, hogy Magyarország a 2005. március 8-i tanácsi ajánlás óta nem tett hatékony lépéseket a túlzott hiány megszüntetésére, és javasolta, hogy a tanács ilyen értelmű határozatot hozzon.

2005. október 20. – Az EFC Alternate (az EFC üléseit előkészítő bizottság, amely az EFC-ülések előtt egy héttel ülésezik) ülésén előkészítették az EFC-véleményt a bizottságnak a tanácsi határozat meghozatalára vonatkozó javaslattervezetéről, amely megállapítja, hogy a Magyarország által a tanács 2005. március 8-i ajánlására tett lépések nem bizonyultak megfelelőnek.

2005. október 26. – Az EFC elfogadta a tanács részére készített fenti bizottsági javaslatot.

2005. november 8. – Az Ecofin határozatot hozott, amely megállapítja, hogy a Magyarország által a tanács 2005. március 8-i ajánlására tett lépések nem bizonyultak megfelelőnek.

Miután a tanács egy nem euróövezeti tagállam esetében nyilvánosságra hozza az ajánlások nem teljesítésének tényét, a túlzottdeficit-eljárás kétféleképpen folytatódhat. 1. Az ajánlások teljesítése esetén az eljárást monitorozás mellett ezen a ponton fenntartják mindaddig, amíg a túlzott hiány meg nem szűnik. 2. Az ajánlások nem teljesítése esetén a tanács újabb ajánlásokat tesz, elhúzódó nem teljesítés esetén pedig a tanács dönthet a kohéziós alap kifizetéseinek felfüggesztéséről. A régi tagországok közül eddig hatot érintett a processzus, kettőt közülük (Portugáliát és Nagy-Britanniát) kétszer. Az új tagállamok közül szintén hat ellen indult meg az eljárás.