Állják a sarat a New York-iak
A New York-iak taxival, autóval, vállalati charterbuszokkal, kerékpáron vagy gyalog indultak munkába, esetleg otthonról dolgoztak, így a legtöbb irodában eddig nem okozott komoly fennakadást a metró- és buszjáratok kiesése. A rendőrség a Bloomberg tudósítása szerint kemény rendszabályokkal igyekszik elejét venni a közúti káosznak. A város központjába, azaz Manhattannek a 96. utcától délre fekvő részébe hajnali 5 és este 11 óra között csak azok az autók hajthatnak be, amelyekben legalább négy személy ül.
Az egy irodában dolgozók közös fuvarokat szerveznek, de egyes nagyobb cégek charterbuszokat is indítanak a sztrájk által nem érintett elővárosi vonatjáratok végállomásairól. A világ egyik legnagyobb árutőzsdéje, a New York Mercantile Exchange például napi két tucat buszt bocsát dolgozói rendelkezésére.
A 32 ezer tömegközlekedési dolgozó sztrájkja persze így is hatalmas veszteséget okoz. Sok üzlet – épp a karácsonyi szezon fináléjában – egyáltalán nem tudott kinyitni, másutt elmaradt a vásárlók jó része. A kieső bolti forgalom a közlekedési rendőrök túlóradíjával és egyéb tételekkel együtt naponta 400 millió dollárra rúg – véli Michael Bloomberg főpolgármester. Ehhez képest eltörpül az a napi egymillió dollár, amennyire a brooklyni legfelsőbb bíróság a sztrájkot szervező – és ezzel a vonatkozó helyi törvényt megsértő – szakszervezetet meg akarja bírságolni. Az érdekképviselet jogászai fellebbeznek a szerintük túlzott összegű bírság ellen, ám a szakszervezeti vezetők, sőt az egyes sztrájkolók a kollektív bírságon túl személyre szóló kártérítési kötelezettséggel is kénytelenek szembenézni.
Roger Toussaint, a New York-i tömegközlekedési szakszervezet (Local 100) elnöke alapvetően a dolgozók egészségbiztosítási juttatásainak lefaragása miatt hirdette meg a 25 éve példátlan méretű sztrájkot. Harcias fellépését azonban az országos közlekedési szakszervezet elnöke, Michael O’Brien elhibázottnak tartja; szerinte tárgyalásokkal kellene rendezni a problémákat. A városi tömegközlekedési vállalat, az MTA a következő három évre 3, 4, illetve 3,5 százalékos béremelést ígért, és a szakszervezet több szociális követelésére is rábólintott.
