Bankok–biztosítók: 2-0
Két forradalmi ötlet öltött testet törvény formájában az év végén, amely adókedvezmény révén is hivatott segíteni a lakosság hosszú távú megtakarítási hajlandóságán. Az egyik a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), a másik a babakötvény. Az évekkel ezelőtt bevezetett hárompilléres nyugdíjrendszer több szintjéhez tetemes adókedvezmény társul, mégsem nőttek kielégítően általa a hosszú távú megtakarítások. A most elfogadott két termék a támogatásokon felül két plusz ösztönző erőt tartalmaz: gyermekünk könnyített anyagi segítését, illetve a tőzsdén elérhető magasabb hozamokhoz való kedvezményes hozzáférést.
Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a második és harmadik pillérben részt vevő nyugdíjpénztárak és biztosítók mint intézmények is vesztettek azzal, hogy nem ösztönözték eléggé a megtakarítási kedvet. Mindkét új lehetőségnek ugyanis alapvető jellemzője, hogy bankban lehet hozzájutni, és új bankszámlát kell nyitni hozzá. A nyesszel kapcsolatban többször felmerült, hogy konkurenciát teremt a hasonló funkciót betöltő – ám máshogy működő – önkéntes nyugdíjpénztári számláknak. Mivel mindkét termékhez ugyanakkora állami támogatás jár, a kettőt egyszerre kihasználni nem tudó (vagy nem akaró) állampolgárok választás elé kerülnek.
A babakötvény jelenlegi formája ugyanakkor elvben szintén a harmadik pillérhez (azaz az önként vállalt nyugdíj-előtakarékossági formához) kapcsolódik, és kísértetiesen hasonlít az ebben a kategóriában ismert életbiztosításhoz. E termékhez is jár állami adókedvezmény, igaz, jóval több, mint a most bevezetett babakötvényhez, ezért remélhetőleg nem válik majd az életbiztosítások újabb, államilag támogatott konkurensévé.
A bankoknak a nyesz évi több tíz ezer, a babakötvény évi mintegy 95 ezer új ügyfelet és számlát jelent. A krónikus forráshiányban szenvedő hazai bankok a nyeszből a pénzügyi felügyelet szakértőinek becslése szerint tíz év alatt mintegy 360-480 milliárd forint pluszforráshoz juthatnak. A babakötvények számláira pedig – a jelenlegi születési szinttel számolva – mintegy 1100 milliárd forint pluszpénz folyhat be az egyensúlyi állapot beálltáig, azaz a bevezetéstől számított 18. évig. Ennyi új ügyfélért és forrásért igazán megérte lobbizni a bankoknak, kérdés, mennyire befolyásolja majd a biztosítók árbevételét a „harmadik pillér két új eleme”.
