Hamarosan szavaz a parlament az ügyfélvédelemben fontos változásokat eredményező hitelintézeti törvényről. A módosítás garantálja a kellő tájékoztatást és a jogorvoslatot, hiszen ezt az utóbbi időben különösen sokan – és nem alaptalanul – hiányoltak. Kifogásolták, hogy az ügyfelek nem vagy legalábbis nehezen tudják meg, szerepelnek-e a bankközi adós- és hitelinformációs rendszerben, a BAR-ban. Sok volt a panasz amiatt is, hogy nem kapnak hatékony orvoslást azok, akik tévedés vagy egyéb hiba folytán kerültek fel az úgynevezett rosszadós-listára.
A jogbiztonságot erősíti, hogy a rendszert csak 200 millió forint saját tőkéjű részvénytársaság – jelenleg a Bankközi Informatikai Szolgáltató Rt. – kezelheti, és engedélye visszavonható, ha nem tartja be az előírt, köztük az adatvédelemre vonatkozó szabályokat. A rendelkezések szerint a rossz adósok nyilvántartásába az a magánszemély kerülhet be, akinek lejárt és meg nem fizetett tartozása meghaladja a késedelem időpontjában érvényes legkisebb minimálbért, és mulasztása folyamatosan több mint 90 napja fennállt. Garanciális annak rögzítése, hogy a több jogviszony alapján fennálló kis összegű követeléseket – akárcsak ma – a jövőben sem lehet összevonni.
Az új szabályok értelmében a hitelintézet már a tárgyalások során, illetve közvetlenül a szerződéskötést megelőzően is köteles az ügyfelet tájékoztatni arról, hogy meghatározott esetekben adatai bekerülnek a nyilvántartásba. További biztosíték, hogy 30 nappal azelőtt, mielőtt felvennék az adósok feketelistájára, figyelmeztetni kell, tegyen eleget fizetési kötelezettségének, mert ellenkező esetben adatait továbbítják a nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételt követő nyolc napon belül pedig értesítést kap az ügyfél a regisztráció megtörténtéről.
Ha nem ért vele egyet, kifogással élhet. Panaszát 15 napon belül ki kell vizsgálni, és ha az alapos, haladéktalanul korrigálni kell a hibás intézkedést. Lehetőség van perindításra is, ilyen esetben a bíróság 30 napon belül kitűzi a tárgyalást. A perben a bankot terheli annak bizonyítása, hogy a nyilvántartásba vétel törvényes feltételei fennálltak. A rosszadós-listán változatlanul öt évig szerepelhetnek az érintett adatai. Mivel azonban a nyilvántartható referenciaadatok köre bővül, így lehetőség nyílik az ügyfelek hitelképességének differenciáltabb megítélésére. A jövőben ezért az időközben teljesítő adósnak például nem kell attól tartania, hogy az újabb hitel iránti igényét minden mérlegelés nélkül, automatikusan elutasítják amiatt, mert adatai már szerepelnek a nyilvántartásban.
Nem csupán a bankok felkészülését, az ügyfeleket is szolgálja az új rendelkezések lépcsőzetes hatálybalépése. Míg a jogorvoslati lehetőségek már januártól élnek, új ügyféladatok csak tavasztól kerülhetnek a rendszerbe, hogy mindenki kellően megismerhesse az előírásokat. Az a jelenleg rosszadós-listán lévő ügyfél, aki például már visszafizette a kölcsönt, kérheti, hogy teljesítését is vezessék be az adatbázisba.
Adatbázis készül azokról a magánügyfelekről, akik hamis, illetve hamisított okiratokat használnak fel a kölcsönügyleteknél. Az okiratra példa a személyi okmányok, a munkáltatói igazolás vagy a telekkönyvi kivonat.