Bizonytalanság egy internetes adókedvezmény körül
Érdemes lesz nagyobb figyelmet szentelniük a közeljövő híreire azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nagy értékű, szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházást terveznek, és az ehhez kapcsolatos kérelmet, illetve bejelentést augusztus 22-ét követően nyújtották be a Pénzügyminisztériumhoz. Ennek oka, hogy akkortól új szabály lépett életbe az ezzel kapcsolatos fejlesztési adókedvezményre vonatkozóan, amelyhez Brüsszel jóváhagyására is szükség lenne, azonban ez még nem történt meg.
A korábbi jogszabály szerint fejlesztési adókedvezményben részesülhetett minden olyan adóalany, amely jelenértéken legalább 100 millió forint értékű szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházást hajtott végre. Egy július elején elfogadott salátatörvény ugyanakkor szűkítette a kedvezményezettek körét: augusztus 22-től csak akkor élhet ezzel a könnyítéssel a cég, ha a szóban forgó invesztíció elektronikus hírközlő hálózat fejlesztésével vagy 2006. január 1-jét követően szerzett frekvenciahasználati jogosultság alapján valósult, illetve valósul meg. Ezzel a támogatási program változott, az uniós jogszabályok értelmében pedig ebben az esetben csak akkor lehet a támogatást (jelen esetben az adókedvezményt) hatályba léptetni, ha az Európai Bizottság jóváhagyja a módosítást. Ez azonban mind ez idáig nem történt meg. Ez azért furcsa, mert az EU-ban egyszerűsített bejelentésnél (vélhetően a szóban forgó ügyben így járhatott el a pénzügyi kormányzat) arra kell törekedni, hogy a bizottság döntése a bejelentés időpontjától számított egy hónapon belül megszülessen. Így a tárca a hatálybalépés előtt valószínűleg nem fordult Brüsszelhez.
A Pénzügyminisztérium a napokban nyilvánosságra hozta közleményét, s ezek szerint az adókedvezmény csak a brüsszeli testület jóváhagyását követően vehető igénybe, ráadásul az is feltétel, hogy az adózó a beruházás megkezdése előtt eleget tegyen bejelentési, illetve kérelembenyújtási kötelezettségének.
Az új rendelkezés hatályban van a hazai jogrendszerben, ennek megfelelően az érintett vállalatok jogszerűen élhetnek a fejlesztési adókedvezmény ezen formájával, ugyanakkor számolniuk kell azzal a kockázattal, hogy amennyiben az Európai Bizottság nem hagyja jóvá az adókedvezmény módosított formáját, úgy tiltott támogatás gyanánt vissza kell fizetniük az igényelt összeget – vélekedett Veszprémi István, a Deloitte adóosztályának igazgatója. Hozzátette: utóbbi esetén ezt valószínűleg önrevízió keretében, önrevíziós pótlékkal növelten tehetik meg.
A bizonytalanságot csak a brüsszeli testület állásfoglalása szüntetheti meg. Amikor az Európai Bizottság döntése megszületik, soron kívüli tájékoztatást tesz közzé a Pénzügyminisztérium – ígéri a szaktárca. (VG)
Július 1-jétől enyhültek a fejlesztési adókedvezmény igénybevételi feltételei. A korábbi gyakorlattól eltérően csak akkor kell a Pénzügyminisztérium engedélyét kérni az adókedvezmény igénybevételéhez, ha legalább 100 millió euró jelenértékű beruházásról van szó, a többi esetben elég bejelenteni a tárcához az invesztíciót. Még a nyáron egy kormányrendelet azonban úgy változtatta a feltételeket, hogy gyakorlatilag megszüntette a fejlesztési adókedvezményt, ám vállalkozók és adótanácsadók jelzésére visszamenőleges hatállyal a kabinet korrigálta a szigorítást.
