Budapest túl fejlett?
Az Európai Bizottság által kiadott új szabályok a régiók egy főre jutó GDP-jén alapuló közvetlen befektetési támogatások, adókedvezmények és egyéb szubvenciók megítélésének elveit rögzítik a következő költségvetési időszakra. Az új szabályok következtében hazánkban legnagyobb arányban a közép-magyarországi régió pozíciója romlik majd: Budapesten két lépcsőben 35-ről 10 százalékra mérséklik a nagyvállalati beruházásokhoz nyújtható szubvenciók összegét. A fokozatosságot az indokolja, hogy Brüsszel a legtöbb támogatástól eleső térségeknél tompítani kívánja a változás hatását. A célirányosabb támogatás jegyében 2007–2013 között a nagyvállalatokra alkalmazott támogatási kulcsokat a kisvállalkozások esetében 20, a közepes cégeknél 10 százalékkal léphetik túl az állami szervek és az önkormányzatok (jelenleg ez az arány egységesen 15 százalék a kkv-knál). Újdonság az is, hogy engedélyezik a kisvállalkozások alapításához és első ötévi működéséhez folyósított szubvenciókat, a leggyérebben lakott térségekben pedig a népesség megtartása érdekében is lehet támogatni vállalati fejlesztéseket. A periferikus helyzetű régiókban egyszerűsítik a szubvenciók igénybevételének módját. Nem változnak ugyanakkor a csekély összegű (de minimális) támogatások nyújtásának szabályai: ezeknél továbbra is az az elv lesz irányadó, hogy egy-egy cégnek három év alatt legfeljebb százezer euró összegű szubvenciót lehet adni.
A jelenlegi szabályok szerint a huszonöt tagország lakosságának 52,5 százaléka él állami támogatásra jogosult régiókban; 2007– 2013 között ez az arány 43,1 százalékra csökken, ezen belül a tizenötökben 32,5-re. Magyarország területének viszont most és 2007–2013 között is száz százaléka jogosult lesz valamilyen mértékű regionális alapú támogatásra. Rajtunk kívül ez Görög-, Lengyelországról, Szlovéniáról, Máltáról és a három balti államról mondható el, de a csatlakozás után Bulgária és Románia is ebbe a körbe tartozik majd. Csehországban és Szlovákiában 88 százalék körüli a lefedettség, ez azt jelenti, hogy a fővárosokban már egyáltalán nem lehet régiós alapon támogatni a vállalatokat.
Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy a regionális alapú vállalati támogatások súlya Magyarországon kiemelkedően nagy. A Pénzügyminisztérium adatai szerint az elmúlt öt évben a kiírt pályázatok keretösszegeit alapul véve a vállalati szubvenciók 70–88 százalékát, évente 516–751 millió eurót ilyen címen lehetett igénybe venni. A fejlett nyugat-európai országokban viszont egyre kisebb szerepet játszanak a régió elmaradottságán alapuló támogatások, ezek rovására a más címeken – például a kis- és közepes vállalatoknak – nyújtott szubvenciók a meghatározók.
Kevesebb régióban lehessen fejlesztési támogatást adni a vállalatoknak, de azok célirányosabbak legyenek – erre törekszik már régóta, és ezt az elvet fejleszti tovább 2007–2013 között az Európai Bizottság. Az elmúlt évek tapasztalatairól nemrég kiadott jelentés szerint a tagországok többségében előrelépés volt e téren, ugyanakkor az állami szubvenciók összege – a kilencvenes évek végén megfigyelt trendet megtörve – stagnál. A huszonöt tagország 2004-ben GDP-je 0,6 százalékát, mintegy 62 milliárd eurót fordított iparágak és vállalatok különböző alapon történő támogatására.
