EGYÉB VÁLTOZÁSOK
Az adózás rendjéről szóló törvény. A jövő évi adótörvények még hatálybalépésük előtt több ponton is változnak, ebből a legfajsúlyosabb módosítás a havi bevallást érinti. Az egyéni járulékszámla megteremtésének alapját képező havi adatszolgáltatás és adóbevallás rendszere nem indul január 1-jétől: a havi és negyedéves bevallásra kötelezetteknek, a tízezer legnagyobb adózónak, valamint a kiemelt adózóknak először az áprilisi hónapról, május 12-én kellene elektronikus formában adatot szolgáltatni és adóbevallást benyújtani az alkalmazottak részére történő kifizetésekről. A többi adóalanynak 2007 januárjától kellene csatlakoznia a rendszerhez. Ehhez kapcsolódóan a személyi jövedelemadó-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóknak és az evásoknak nem kell jövőre áttérniük a negyedéves bevallási rendre, elhalasztják ezt egy évvel. Az eredeti szándékok szerint áprilistól lehetett volna három, kötelezettségcsoportonként meghatározott számlára teljesíteniük a vállalkozásoknak a befizetéseket, azonban ennek alkalmazását is 2007-re tolják ki.
Társaságiadó-törvény. A társaságiadó-törvényt érintő változtatást az informatikuslobbi sikereként lehet értékelni: azok a kis- és középvállalkozások, amelyek szoftverfejlesztőt alkalmaznak, a bérköltség 15 százalékának megfelelő összegű adókedvezményt vehetnek igénybe, négy év alatt egyenlő mértékben.
A nyugdíjak korrekciós emeléséről szóló törvény. Jövőre indul a nyugdíjkorrekciós intézkedéssorozat. Ennek keretében a 2006 és 2010 közötti időszakban átlagosan 51 ezerrel kapnak több pénzt a nyugdíjasok. A nyolclépcsős korrekció költségvetési hatása 130 milliárd forint az öt év alatt. A program első évében, 2006-ban az özvegyi nyugdíjak emelkednek, 10 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy jövőre a saját jogú nyugdíjjal nem rendelkező özvegyek elhunyt házastársuk nyugdíjának már nem 50, hanem 55 százalékát kapják. A jelenlegi havi 36 ezer forintos átlagos özvegyi nyugdíj 3600-zal, 39 600 forintra nő. Az intézkedés közel 190 ezer embert érint. Az intézkedéssorozat következő, a 2007-es évben esedékes lépése egyébként ugyancsak ennek a körnek kedvez: további 10 százalékkal emelkedik a juttatásuk, vagyis az elhunyt házastárs nyugdíjának már 60 százaléka illeti meg őket. A döntés az eddigi és az ezután megállapítandó járadékokra egyaránt vonatkozik.
A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény. Jövőre minden újszülött számára az állam a Magyar Államkincstárnál az anyakönyvvezető által megküldött anyakönyvi másolat alapján 40 ezer forint életkezdési támogatást helyez el. Ezt az összeget a szülő befektetési szolgáltatónál vagy hitelintézetnél megnyitott Start számlára helyezheti. Ha a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, illetve tartós vagy átmeneti nevelésbe vett, akkor még a 7., illetve a 14. évében is kap az államtól 42-42 ezer forint támogatást. A Start számlára a szülő vagy bármely rokon, ismerős is befizethet, éves szinten maximum 120 ezer forintot. Ezen befizetések után a gyermek évente újabb támogatást kap. A Start számlán nyilvántartott követelés a gyermek 18 éves koráig nem fizethető ki, ezen időpontig nemcsak a követelés, hanem annak hozama, kamata is mentes mindenféle adó, járulék és illeték alól.
Csődtörvény. A szakemberek régi igénye, a vadonatúj csődszabályozás még várat magára, ennek koncepcióját az ősszel fogadta el a kormány. Megvalósulásáig is szükség van azonban a hatályos szabályozás egyes rendelkezéseinek megváltoztatására, illetve olyan intézkedések elfogadására, amelyek a gazdasági forgalom kiszámíthatóságát, átláthatóságát szolgálják. Erre figyelemmel a mainál hatékonyabb hitelezővédelem, erősebb zálogjogosulti pozíció, nagyobb vezetői felelősség és a felszámolókra vonatkozó szabályok megújítása jellemzi a módosult csődtörvényt. A zálogjogosultnak a jelenleginél nagyobb esélye lesz követelése megtérülésére. Az új rendelkezések igyekeznek megakadályozni a cég kiürítését például azáltal is, hogy a felszámolás kezdő időpontját a Cégközlönyben való megjelenés napjához kötik. A cég vagyonára befolyással bíró tagok akár magánvagyonukkal is felelhetnek ezentúl a tartozásokért. A felszámolókkal kapcsolatos részletező előírások a hitelezői érdekek megfelelő képviseletét is garantálják.
Közbeszerzési törvény. A versenysemlegességet, az átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget juttatja érvényre a módosított közbeszerzési törvény. Változtatását az új uniós irányelvek mellett a jelenleg hatályos szabályozás gyakorlati tapasztalatai is szükségessé tették. Az új rendelkezések gördülékenyebb, olcsóbb procedúrát tesznek lehetővé, így sok tekintetben egyszerűsítik a pályáztatók és a pályázók dolgát. Nőnek a közbeszerzési értékhatárok. A többnyire kis beszerzéseket lebonyolító önkormányzatoknál ez például nagy jelentőségű lehet, mivel gyakorta szembesülnek azzal, hogy a szükséges szolgáltatásnál többe kerül maga az eljárás. A jövőben az egyszerű árubeszerzések és szolgáltatások értékhatára 2 millióról 8 millió forintra, az építési beruházásoké pedig 10 millióról 15 millió forintra emelkedik. Új jogintézményeket is bevezet idővel a törvény. A versenypárbeszéd révén az ajánlatkérő már beszerzési igényét is a részvevőkkel folytatott tárgyalásokkal konkretizálja. A dinamikus beszerzési rendszerben menet közben, elektronikus úton alakíthatók az ajánlatok.
Az államháztartási törvény módosítása. Januártól nemcsak kormányrendelet, hanem az államháztartásról szóló törvény (áht.) is szabályozza a rendezett munkaügyi kapcsolatokat. A jogszabály módosítását az indokolta, hogy már csak azok a vállalkozások indulhatnak állami támogatásért, illetve megrendelésért, amelyek különös gondot fordítanak például a dolgozók bérezésére, jó kapcsolatot ápolnak az üzemi tanáccsal, illetve szakszervezettel, valamint nem szabtak ki rájuk feketefoglalkoztatásért munkaügyi bírságot. Az áht. rendelkezik például arról is, hogy az állami támogatás odaítélésekor rangsort kell kialakítani a pályázó vállalkozások között, méghozzá a szerint, hogy melyiküknél jobbak a munkaügyi kapcsolatok.
