Ekho: mindenki bukik rajta, csak az állam nyer?

A vállalkozói szerződéseknél a foglalkoztatónak nincsenek a megállapított bruttó javadalmazáson felül pluszterhei, míg a megbízottnak a 16 százalékos társasági és 2 százalékos iparűzési adót kell megfizetnie (vagy ha evázik, akkor az áfával növelt összeg 15 százalékát és 1 százaléknyi ipát). Ezzel szemben a munkabér után a foglalkoztatónak 42,5 százaléknyi különböző járulékot, valamint jövő novemberig napi 65, havi 1950 forintnyi egészségügyi hozzájárulást kell megfizetnie, míg a munkavállalónak a bruttóból 13,5 százaléknyi járulékot, valamint szjá-t és esetleg ekhót kell fizetnie.
Ez azt jelenti, hogy havi 200 000 forintos szerződés - áfa nélkül - most a megbízónak tényleg 200 000 forintjába kerül, a megbízottnak 30-35 ezernél nem többe, ha evázik, akkor még több is marad neki, mint 200 000. Munkaviszony esetén viszont a munkaadónak a 200 000 forintos bruttó már 286 850 forintba kerül, míg az ekhó választása esetén 256 125 forintba (feltéve, hogy a minimálbérig kötelező munkaviszonyt is ez a kifizető vállalja fel). A munkavállalónak a bruttó 200 000 forintból nagyjából 125 000 forintnyi nettója maradna munkaviszony, 171 000 forintja ekhós kifizetés esetén.
A kifizetőnek tehát 28-43 százalékkal kerül többe az új szabály, míg a munkavállaló 15-38 százalékot veszíthet. Az üzleti tervek elkészítésekor azért lenne nagyon fontos a pontos kritériumok ismerete, mert különben sem a megbízók, sem a megbízottak nem tudják üzleti terveikben - és saját jövő évi számításaikban - szerepeltetni, mennyiből is kell megélniük jövő augusztustól. (Index)