El tudjuk költeni az EU-pénzeket
Magyarország legalább olyan hatékonyan fel tudja használni a neki megítélt uniós támogatási kereteket, mint a régi tagországok, hamisnak tűnik tehát az az érvelés, miszerint az újakat – gyenge abszorpciós képességük okán – nem érintené hátrányosan az előirányzatok csökkentése. Ez derül ki a Nemzeti Fejlesztési Hivatal által most kiadott összehasonlításból, amely a tizenötök által a jelenlegi költségvetési periódus első két évében (2000–2001), illetve az új tagországok által a csatlakozás óta eltelt szűk két évben lekötött, valamint a ténylegesen átutalt fejlesztési pénzek nagyságát tekinti át.
Igaz ugyan, hogy 2000–2001 egy hétéves büdzséperiódus kezdetét, míg 2004–2005 csupán egy hároméves időszak elejét jelentette, ám szakértők szerint az időszakok első másfél-két éve kritikus a rendszer megismerése, megszokása szempontjából. Ily módon tehát összevethetők a mindenkori büdzséperiódus első két évének adatai, s ezek alapján hazánknak nincs oka szégyenkezni az uniós keretek felhasználásának képességét illetően.
Az idén novemberig az I. Nemzeti fejlesztési terv 675 milliárd forintos költségvetésének 82 százaléka, 542,5 milliárd forint már gazdára talált; az aláírt szerződések összértéke 440 milliárdot, a ténylegesen kifizetett támogatásoké pedig jó 100 milliárd forintot tesz ki. Utóbbi a keret 15 százalékát jelenti, ez Kelet-Közép-Európában a legmagasabb arány. A kohéziós alap keretében rendelkezésre álló 1,4 milliárd euró támogatás mintegy felére írták alá a szerződéseket, és a pénz ötöde már megérkezett az országba. Ebből hajtják végre a 23 környezetvédelmi és 9 közlekedési nagyberuházást. (VG)
