Fontos a biztonságos és jó minőségű készpénz
A mindennapi készpénzforgalomban részt vevő bankjegyekkel és érmékkel szemben támasztott két legfontosabb követelmény a valódiság és a forgalomképesség. A biztonság, a megbízhatóság, azaz hogy valódi fizetőeszközök cirkuláljanak a pénzforgalomban, szükségessé teszi, hogy egy-egy „hivatásos” ellenőrzési ponton valódiságvizsgálaton essenek át a bankjegyek és érmék, mielőtt ismét visszakerülnének a forgalomba. A forgalomképesség követelménye pedig azt jelenti, hogy csak jó minőségű, jó állapotban lévő bankjegyek és érmék vegyenek részt a készpénzforgalomban. Az MNB elnökének törvényben meghatározott feladatai közé tartozik a pénzforgalom lebonyolításának szabályozása, ezen belül pedig a jegybank rendeletben jogosult szabályozni a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos feladatokat, valamint a készpénzforgalmazás és -feldolgozás követelményeit. Ennek megfelelően az MNB az idén fél évkor az említett területekre vonatkozóan két rendeletet jelentetett meg. Érdemes ezért közelebbről szemügyre venni, hogy mi indokolja a szóban forgó két szempont jelentőségét, illetve nagy vonalakban áttekinteni a szabályozást.
A hamisítással szembeni fellépés, illetve a hamisítás elleni védekezés kiemelt feladat a fizetőeszközök megbízhatósága iránti bizalom megőrzése érdekében. Hazánk még a múlt században csatlakozott a pénzhamisítás megakadályozása érdekében született, genfi konvenció néven ismertté vált nemzetközi egyezményhez. Ezen túlmenően az Európai Unió előírásai is kötelezik Magyarországot a pénzhamisítás elleni fellépésre.
A készpénzforgalmazásban kiemelkedő szerepet játszanak a hitelintézetek, a postahivatalok, a pénzváltók, lényegében ebbe a körbe tartoznak a pénzfeldolgozási tevékenység végzésére jogosult szervezetek is. Ezeknél a szervezeteknél gyűlik össze naponta a készpénzforgalomban részt vevő bankjegyek és érmék tekintélyes része, amelyből ügyfeleik részére kifizetéseket is teljesítenek. A bankjegyek és érmék újbóli forgalomba hozatalában folyamatosan részt vesznek, ezért a szabályozás e szervezeteket tekinti „hivatásos” ellenőrzési pontoknak, amelyek lényegében egy szűrőrendszert alkotnak. A „hivatásos” ellenőrzési pontok a pénzforgalom során hozzájuk áramló bankjegyeket és érméket a valódiság és a forgalomképesség vizsgálata nélkül nem hozhatják ismét forgalomba. Törvényes kötelezettségük valamennyi általuk forgalmazott, illetve feldolgozott bankjegy és érme valódiságvizsgálatát elvégezni – egyúttal a forgalomképességet is ellenőrizni –, és ha megalapozottan felismerik, hogy a pénz nem valódi, vagy kétségük támad valamely bankjegy vagy érme valódisága iránt, haladéktalanul kötelesek azt szakértői vizsgálatra továbbítani az MNB Nemzeti Készpénzszakértői Központjához (NKK). (A fizetőeszközök valódiságvizsgálata és forgalomképességének ellenőrzése speciális szakmai ismereteket igényel, így ezt az előírt szakismereteket, illetve szakmai gyakorlatot szerzett alkalmazottak végezhetik.) Fontos tudnivaló, hogy a gyanús fizetőeszközöket az előbb említetteken kívül mindenki, akinek a birtokába került pénz valódisága iránt kétsége támad, köteles haladéktalanul és ellenérték nélkül szakértői vizsgálatra átadni az NKK-nak. Csak az a bankjegy vagy érme minősül hamisnak, amelyről azt az NKK szakértői vizsgálata megállapította.
A forgalomban lévő forintbankjegyek hamisítás elleni védelmét a fentiek mellett számos korszerű biztonsági elem szolgálja. Ilyen például a vízjel, az úgynevezett rejtett kép, az optikailag változó tulajdonságú festékkel nyomtatott rozetta és egyes képi ábrázolások (nyomatrészek). Az egyik legkönnyebben, speciális szakismeret nélkül is ellenőrizhető biztonsági elem a bankjegyen ábrázolt portré tükörképének megfelelő árnyalatos vízjelkép, amely a fény felé tartott bankjegyen szabad szemmel is jól látható. Más biztonsági elemek meglétének ellenőrzéséhez azonban technikai berendezés szükséges.
A valódiságvizsgálattal egyenrangú ellenőrzési kötelezettségnek minősül a bankjegyek és érmék forgalomképességi vizsgálata. A rendeltetésszerű használat során ugyanis a forgalomban részt vevő pénz elhasználódik, állapota, minősége törvényszerűen romlik, a nem megfelelő minőségű bankjegyek pedig nem kerülhetnek vissza a forgalomba. A bankok, a postahivatalok, egyéb szervezetek pénztárai már a készpénz befizetésekor kötelesek elkülöníteni a nem megfelelő minőségű, a forgalomban elkopott, szakadt, elszennyeződött valódi bankjegyeket, valamint az elszíneződött, alakját vesztett, nehezen felismerhető valódi érméket, azokból kifizetést nem teljesíthetnek. Az elkülönített, összegyűjtött nem forgalomképes pénzt a MNB forgalomképes bankjegyekre, érmékre cseréli. A nem forgalomképes bankjegyek egyik, sajátos típusa a csonka (hiányos) bankjegy. Az ilyen bankjegyért az MNB pénztárai ellenértéket akkor térítenek (azaz költségmentesen cserélik ugyanolyan címletű, ép állapotú bankjegyre), ha a bankjegynek felénél nagyobb részét benyújtják.
Fontos szerepet töltenek be a pénzfeldolgozást végző cégek is, amelyek kiegészítő pénzügyi szolgáltatás keretében más cégek megbízásából, üzletszerűen, ellenérték fejében elvállalják, illetve teljesítik megbízóik készpénzbevételeinek feldolgozását. Erre tekintettel a jogi szabályozás szigorú – személyi, tárgyi és egyéb – feltételekhez köti a pénzfeldolgozási tevékenység üzletszerű végzésére jogosító engedély megadását, illetve az ilyen tevékenység gyakorlását.
