Kapcsolat a legális szereplőkkel
Különösen igaz ez a megállapítás a magyar gazdaság vám- és pénzügyőrség által felügyelt szektoraira, hiszen Magyarország európai uniós csatlakozásával hazánk adózással kapcsolatos politikája, az állami bevételek kezelése gyökeresen megváltozott. A jövedéki adó lett az egyike azon adónemeknek, amelyek nemzeti adóbevételként teljes egészében a központi költségvetést gyarapítják. Ebből következően – az állam működéséhez nélkülözhetetlen öszszegek biztosítása érdekében – fontos a legális termelés és forgalmazás, kereskedés védelme, hiszen az így befolyó anyagi javak többek között a szociális kiadások fedezését is szolgálják. Sokan vannak azonban, akik a közösség szükségletei elé helyezik saját érdekeiket, és mindent elkövetnek, hogy kibújjanak a rájuk háruló kötelezettségek alól. A fekete- és szürkegazdaság térhódítása minden tisztességes állampolgár, vállalkozó, gazdasági szereplő számára hátrányos, hiszen végső soron tőlük vonja el a pénzt, aki nem fizeti meg például a jövedéki adót. A vám- és pénzügyőrség mint egyes adóbevételek beszedésére feljogosított szervezet a törvényes keretek között mindent megtesz annak érdekében, hogy a nemkívánatos jelenséget a lehető legnagyobb mértékben korlátozza, visszaszorítsa. Ez azonban csak a legális gazdaság törvénytisztelő szereplőinek együttműködésével valósítható meg.
A testület országos hatáskörben eljáró államigazgatási szerv, a pénzügyigazgatás és ezen belül a nyomozati és szabálysértési szakterületet irányító és végrehajtó szervezetek egyike, amelyet a pénzügyminiszter felügyel. Szakmai tevékenysége alapvetően három fő területben határozható meg: vámigazgatás, jövedéki igazgatás, rendészeti tevékenység (nyomozó hatósági és szabálysértési hatósági tevékenység, határ-ellenőrzési tevékenység stb.). A testület pénzügyi igazgatási szervként hatósági feladatokat ellátva biztosítja az állami bevételeket, s eközben a büntető és szabálysértési jog eszközeit használva idegenrendészeti, bűnügyi és szabálysértési hatósági tevékenységet is végez.
Bűnüldözési tevékenysége során elsődleges feladata az államháztartás bevételeit súlyosan sértő, a büntető törvénykönyvről szóló módosított 1978. évi IV. törvényben meghatározott gazdasági bűncselekmények és a hatáskörébe utalt egyéb bűncselekmények felderítése és a nyomozó hatósági jogkör gyakorlása.
Nyomozati és szabálysértési tevékenységének országos szintű ellenőrzését, irányítását, koordinálását, valamint e szakmai tevékenységhez kapcsolódó egyéb magas szintű feladatokat a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) Bűnügyi Igazgatósága látja el. Nyomozó hatósága a Központi Bűnüldözési Parancsnokság. A helyi nyomozó hatóságok a regionális nyomozó hivatalok, valamint – jogszabályban meghatározott esetekben – a határvámhivatalok. Meg kell említeni még a Központi Járőrszolgálat Parancsnokságát. A testület ezen egysége országos illetékességgel a közterületeken végez ellenőrzéseket, illetve más vám- és pénzügyőrségi ellenőrzések végrehajtásához támogatást nyújt. Munkatársai megjelennek a határátkelőhelyeken, piacellenőrzéseken, illegális üzemanyagot használók felderítésén, de esetenként adóellenőrzésben, közérdekű bejelentések kivizsgálásában is közreműködnek. A parancsnokság speciális egysége a Merkúr Bevetési Alosztály, amelyet a fokozottan veszélyes akciók során vetnek be, biztosítva a más szakterületek – például nyomozószolgálat – tagjainak testi épségét, feladatuk hatékony végrehajtását. A járőrszolgálat feladatkörébe tartozik továbbá az értékkísérés, a személyi védelem biztosítása, a vám- és pénzügyőrségi objektumok őrzése.
A nyomozó hatóság munkáját elsősorban a felderített bűncselekmények száma, a megállapított elkövetési érték minősíti. A vám- és pénzügyőrség nyomozói állománya, illetve a szabálysértési hatósági munkában részes tagjai az elmúlt években – jelentős erőfeszítések árán – szép eredményeket értek el. Számszerűen elmarad a felderített jogsértés az országos viszonylatban felderített mintegy 450-500 ezer bűncselekménytől, azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy a gazdasági bűncselekmények elkövetése nem igazán hasonlítható össze a tulajdon elleni bűnözéssel. Arányát tekintve – még a társadalom nagy többsége részéről is elnézően kezelt adócsalás vagy csempészet bűncselekmények figyelembevételével – csak kis részét teszik ki e jogsértések az összes bűncselekménynek. Az úgynevezett fehérgalléros bűnözők az intellektuális bűnelkövetők közé tartoznak, felkutatásuk, felelősségre vonásuk hosszabb időt, jelentős szakértelmet kíván. Bár a felderített bűncselekmények száma csak néhány százaléka az összesnek, az elkövetési érték – valamennyi hatóságot tekintve – a teljes elkövetési értéknek mintegy a fele-kétharmada.
