Keletre mennek a kereskedők

Magyar-, Csehország vagy Szlovákia egyes városaiban már szinte teljesen kimerültek a kiskereskedelem növekedési lehetőségei. A nagy boltláncok menedzserei már a „távolabbi” Ukrajnára, Romániára és Törökországra koncentrálnak – állapítja meg a Regioplan osztrák tanácsadó vállalat friss elemzése. Annak ellenére, hogy a lakosonkénti vásárlóerő ezekben az országokban még az új EU-tagokénak is csak negyede-ötöde, közel 140 milliós össznépességük hatalmas potenciált jelent.

Németországban és Ausztriában a magánfogyasztás évi 1-2, hazánkban és az új tagállamokban pedig 3-4 százalékkal bővül. Eközben a román piacon az idei év első három negyedében két számjegyű növekedést mértek. A hosszabb távú várakozások szerint Romániában, Ukrajnában és Bulgáriában 6-8 százalék körül áll be a bővülés üteme. A fogyasztás túlfűtött fejlődése az árakat is felfelé hajtja. A folyamat eredménye már most jól megfigyelhető a fejlődésben előrébb tartó tíz új tagállamban: bizonyos cikkcsoportok árszínvonala már most alacsonyabb Ausztriában, mint közvetlen keleti szomszédainál. Az is jól kimutatható, hogy a jövedelem növekedésével hogyan változik a fogyasztás szerkezete. Ausztriában 18 százalékot költenek élelmiszerekre, míg ez az arány a visegrádi országokban 30–40 százalék között mozog, keletebbre pedig még magasabb.

A tanulmány régiónkkal és Kelet-Európával kapcsolatban egyaránt kiemeli a város és vidék fejlettségében és vásárlóerejében mutatkozó nagy különbségeket. A nagyobb városok két tényező miatt is vonzóbb célpontok a hipermarketek szemében: a belvárosi magas jövedelmű rétegek és a peremkerületek lakótelepeinek nagy létszámú lakossága egyaránt magas keresletet biztosítanak. (VG)

A közép- és kelet-európai országok kiskereskedelmi struktúrája jelentősen eltér a nyugatitól. Legtöbbjüknek vagy semmilyen, vagy csak gyenge, alulfejlett belvárosi kereskedelme van. Ennek következménye, hogy a nagy növekedés „mesterségesen” létrehozott helyszíneken, bevásárlóközpontokban megy végbe, így a városlakók bővülő anyagi erőforrásai ezekbe vándorolnak. A tanulmány szerint ezekben az országokban a hipermarketek és szakáruházak kiskereskedelmi piaci részesedése a jövőben elérheti az 50-60 százalékot.