Kovács László cikket írt

A közvetlen adózás területén legfőbb prioritásom egy közös, konszolidált társasági adóalap megteremtése az Európai Unión belül, írta az egyik legtekintélyesebb amerikai napilap, a The Wall Street Journal európai kiadásában (WSJE) hétfőn megjelent cikkében Kovács László, az EU-bizottság vám- és adóügyi kérdésekkel foglalkozó biztosa, lényegében a társasági nyereségadó-alap egységes kiszámítási módját szorgalmazva az unión belül. Kovács ezt a célt azzal magyarázta, hogy ha a vállalatinyereségadózás terén a cégekre az Európai Unióban egységes szabályok vonatkoznának, az megszüntetné azon adóügyi akadályok jelentős részét, amelyekkel ma meg kell küzdeniük, ha több országban is tevékenykednek.
Most ugyanis egy olyan cég, amely mind a 25 EU-tagállamban működik, 25 különböző adórendszerrel dolgozik, 25 különböző módon kell kiszámolnia adóterheit. Ami azt jelenti, hogy a cégek emiatt több millió euró többletterhet viselnek, vagy pedig egyszerűen kivonják magukat a határokon átnyúló gazdasági tevékenységből - miközben az EU egyik legfőbb előnye az egységes piac. Kovács emlékeztetett, hogy az Európai Uniónak 450 millió lakosa van (150 millióval több, mint az Egyesült Államoknak), ám gazdasági növekedése mégis elmarad amerikai és az ázsiai riválisainak szintjétől, méghozzá főleg a termelékenység alacsonyabb szintje miatt. Éppen ezért az EU-bizottság új lendületet akar adni az Európai Unió versenyképesség-növelési programjának, az úgynevezett lisszaboni stratégiának, s ennek egyik eszköze a belső piac működésének javítása - többek között az adózás eszközeivel is.
A magyar biztos ugyanakkor leszögezte: a konszolidált adóalap nem "trójai faló", nem az adókulcs-szintek harmonizálásának előhírnöke. Az adószintek megállapításának joga továbbra is teljesen az egyes tagállamok joga marad. Amit ő javasol (s ami - mint korábban számos nyilatkozatában kifejtett - tulajdonképpen a társasági nyereségadó-alap számítási módjának egységesítése az összes tagállamban) az egyszerűen a cégek hatékonyabb döntéshozatalát szolgálja, illetve a tagállamok közötti nyíltabb és tisztességesebb adóversenyt. Kovács László elismeri, hogy javaslatával szemben vannak ellenvetések néhány EU-tagállam részéről. "Egyes esetekben ez az ellenállás az adóügyekkel kapcsolatos nemzeti szuverenitás alapelvén alapul. Én rokonszenvezem ezzel az alapelvvel, főleg az adókulcsok tiszteletben tartása terén. De számomra úgy tűnik, hogy vannak idők, amikor az európai versenyképesség javításának lehetősége többet nyom a latban, mint a tisztán nemzeti megfontolások" - írja az amerikai lapban megjelentetett cikkében Kovács.
S egyben figyelmeztet: ha nem sikerül megszerezni az összes tagállam jóváhagyását tervéhez (adóügyi kérdésekben az EU-tagok egyöntetűen kell hogy döntsenek), élni lehet az úgynevezett "megerősített együttműködés" lehetőségével, azaz a tagállamok többsége bevezetheti az új szabályozást, nyitva hagyva a későbbi csatlakozás lehetőségét az azt egyelőre ellenző országoknak. (MTI Eco)