Magyarország közepes tempóban
A magyar gazdasággal kapcsolatos állandó viták egyike, hogy mekkora a növekedés a régió többi országához képest, illetve hogyan állunk hozzájuk képest a felzárkózási folyamatban. A Magyar Nemzeti Bank konvergenciajelentésében foglalkozik ezzel a kérdéssel, és hosszabb időszak tendenciáit figyelve több összefüggésre is rámutat.
Magyarország az elmúlt tíz évben közeledett az Európai Unió gazdasági fejlettségéhez. Míg 1995-ben az egy főre jutó, vásárlóerő-paritással korrigált GDP alapján kifejezett gazdasági fejlettség a mai EU25-országok átlagának 50 százaléka körül alakult, 2004-re ez a szám 60 százalék fölé emelkedett. Magyarország a tíz újonnan csatlakozott ország gazdasági fejlettségének átlagán áll. Az újonnan felvett tíz ország többségénél (Ciprus és Málta kivételével) szintén az egy főre jutó GDP növekedését figyelhettük meg. Teljesült a konvergenciának az a jellegzetessége, hogy a nagyobb lemaradást mutató országok (különösen a balti államok) fejlődése markánsabb, míg a viszonylag fejlettebb pozíciókból indulóké jellemzően átlag alatti volt – állapítja meg a tanulmány. Az ábrát figyelve megállapítható, hogy a balti országok, illetve a szlovák, a lengyel és a magyar gazdaság – fejlettség és felzárkózási ütem szempontjából – egy-egy jól elkülöníthető csoportot alkot.
Az utóbbi tíz évben az újonnan csatlakozott országok körében a gazdasági fejlődés szinte teljes egészében a GDP tőkefelhasználásnak és az általános termelékenységnövekedésnek tulajdonítható bővülésén keresztül valósult meg, miközben a foglalkoztatás csak kisebb mértékben, számos esetben kedvezőtlenül hatott a gazdasági fejlődésre. E jelenség részben azzal magyarázható, hogy a foglalkoztatás gazdasági átmenettel együtt járó leépülése több átmeneti országban máig is tart. Mivel Magyarországon ez a folyamat viszonylag korán lezajlott, a vizsgált időszakban a magyar foglalkoztatási ráta növekedett – jegyzi meg a tanulmány –, és az Európai Bizottság becslése alapján a foglalkoztatás GDP-növekedéshez való hozzájárulása is pozitív (bár kismértékű) volt.
A tíz újonnan csatlakozott országban – Csehország és Ciprus kivételével – a foglalkoztatási ráták jellemzően elmaradnak az EU15 átlagától. Ezen belül is a magyar foglalkoztatási ráta az egyik legalacsonyabb. Az alacsony foglalkoztatási ráták ellenére 2000 óta az újonnan csatlakozott országok jó részében a foglalkoztatás tovább csökkent, illetve az EU15 átlagánál kevésbé nőtt. E „leszakadó” körbe tartozik Magyarország is, ahol a foglalkoztatás növekedési üteme a 15–64 éves korosztály körében a vizsgált időszakban nem érte el az EU-átlag növekedését.
A gazdasági fejlettséggel jellemzően egyenesen arányos a belföldi árszint nagysága, azaz az egy főre jutó GDP konvergenciája párhuzamosan halad az árszintek konvergenciájával. E törvényszerűség az utóbbi tíz évben Magyarországon és a többi újonnan csatlakozó országban is megfigyelhető volt, továbbá ahogy a gazdasági fejlettségben való előrelépés a relatíve elmaradottabb országokban erőteljesebb volt, úgy az árszintek konvergenciája is ezekben az országokban volt jelentősebb.
