Makó minden szabad forrását fejlesztésekre költi

Minek köszönhető, hogy Makó élni tudott a pályázati lehetőségekkel, és a vissza nem térítendő támogatásokból fontos városfejlesztési célokat valósított meg?

Az önkormányzatnak kidolgozott város- és intézményfejlesztési programja van, s ha bármely terv megvalósításához pályázati forrásokat lehet igénybe venni, azonnal tudunk jelentkezni. Például a „Makó iskolaváros középiskolás fokon” átfogó oktatási program keretében ebben a ciklusban három nagy tervünk valósulhatott meg a sok kisebb mellett. Ez év júniusától üzemel az új, térségi oktatási célokat is betöltő tanuszoda. Ezt a beruházást a város már nagyon régóta szerette volna megvalósítani. Szeptemberben adtuk át a felújított Pulitzer József Kollégiumot és tornatermet. A többfunkciós létesítmény egyben lehetőséget nyújt az ifjúsági turizmus fejlesztésére, nyelvi táborok rendezésére, alkotótáborok szervezésére. Április óta PHARE-támogatás segítségével teljes informatikai rendszer épült ki az Almási Utcai Általános Iskolában. A makói pedagógusok készítik el a mintegy száz digitális tananyagmodult, amelyek segítségével tanulhatnak itt a diákok.

Vannak-e még tartalékok a költségvetésben? A sok pályázat sok önerőt is igényel. Hogyan tudja ezt a város előteremteni?

A költségvetés teherbíró képességének határán vagyunk, minden szabad forrásunkat önerőként használjuk fel. Tavaly az utolsó tartalékokat is feltártuk, s a felszabaduló források segítségével nőttek lehetőségeink, így több programmal tudtunk pályázni. A hazai és brüsszeli tenderek közül tudatosan azokat választjuk ki, amelyek a legkisebb önerőt igénylik. Például a címzett támogatásokat, hiszen ezekre ötszázalékos önerő mellett lehet jelentkezni, vagy az uniós alapokat, ahol az önkormányzatoknak a kivitelezési költségek 5-10 százalékát kell magukra vállalniuk. Vannak olyan területfejlesztési célú programok, ahol 25-30 százalék önerő szükséges, ez Makó számára már vállalhatatlan, mert túlságosan megterheli a költségvetést.

A EU 2007–2013 közötti költségvetési időszakában a jelenleginél jóval több pályázati lehetőség lesz az önkormányza-tok számára. Különösen a hátrányos helyzetű kistérségek városainak jelent a második Nemzeti fejlesztési terv előnyöket. Miből tudja növelni beruházási forrásait a város?

A vonatkozó kormányhatározat szerint nyertes önkormányzati uniós pályázat az önerő hiánya miatt nem hiúsulhat meg. Makó és kistérsége azok közé tartozik, amelyek gazdasági mutatóik alapján jogosultak a belügyi tárca kezelésében lévő önerő alap igénybevételére. Ennek köszönhetően valamennyi nyertes programunkat meg tudjuk valósítani. Az önkormányzat mögött nincs olyan erős gazdaság, amely lehetővé tenné, hogy a saját bevételek jelentősen növekedjenek. A város 3,5 milliárd forintot költ működésre, ebből a saját bevétel 600 millió forint.

A tervezett nagy központi fejlesztések közül Makó és kistérsége számára melyek hozhatnak érdemi előrelépést?

Miután az M5-ös autópálya elérte Szegedet, elkezdődik az M43-as autópálya építése, így Makó és térsége rövidesen rácsatlakozhat a nemzetközi autópálya-hálózatra. A halmozottan hátrányos helyzetből halmozottan előnyös helyzetbe kerülünk, és ez végre esélyt nyújt a gazdasági kiugrásra. Makó és a közvetlen környezetében lévő öt település közösen egy bruttó 17 milliárd forint öszszegű szennyvíz-beruházási programot valósít meg. A makói projekt is benne van abban a 12 pályázatban, amelyekhez a kormány a kohéziós alap támogatását kéri Brüsszeltől.

A hátrányos helyzetű térségekben a foglalkoztatás a legnagyobb gond. Makón történtek-e munkahelyteremtő beruházások az elmúlt időszakban?

A nemzetközi gumiipari termelésben részt vevő Főnix Hungária például egy év alatt 720-ról újabb százzal növelte dolgozóinak létszámát, termékei mind nagyobb mértékű értékesítésének köszönhetően. Tizenkét éve vagyok polgármester, de most fordul elő először, hogy két év alatt – 2005–2006-ban – minimum 370, maximum 560 új munkahely jön létre a városban. A nemzetközi kereskedelmi áruházláncok közül a most nyíló Tesco száz, a rövidesen nyitó Lidl 110-150 alkalmazottat foglalkoztat majd. Az egyik önkormányzati ingatlanban 25 dolgozónak munkát biztosító varroda létesült. A közelmúltban – 125 fővel – csökkent munkaképességűeket foglalkoztató üzem kezdte meg működését, a létszám egy éven belül várhatóan meghaladja a kétszázat. Az ipari parkba két helyi vállalkozás települt be, amelyek 15, illetve 40 fővel növelték az alkalmazottak létszámát. Az egyik élelmiszer-ipari feldolgozó, a másik logisztikával foglalkozik.

Makó az egyik legjelentősebb nemzetközi határátkelőhely, Nagylak mellett fekszik, közel a magyar–román határhoz. A logisztika mennyiben tarthatja Makót potenciális befektetési és működési területnek?

Szeged fontos logisztikai bázis az M5-ös és az M43-as autópálya találkozási pontjánál. Makó ezzel nem tud, de nem is akar versenyezni. Ám jól kiegészítheti a szegedi makrocentrum nyújtotta lehetőségeket, a városnak a logisztika több területén versenyelőnye van az M43-as autópálya mentén.

A logisztika mellett mely területek lehetnek a jövőben Makó versenyképes, új, innovatív ágazatai, s milyen esély van arra, hogy ezek belátható időn belül érdemben növeljék a város és a vonzáskörzet gazdasági teljesítményét?

Az egyik mindenképpen a turizmus lehet. Makón kiváló gyógyvíz található, ezenkívül a Maros és annak partja is gyönyörű, tele egyedi természeti adottságokkal. Említésre érdemesek a műemlékeink, s jó lehetőségek vannak a környéken a vadászatra. Különböző idegenforgalmi projektek megvalósításával ösztönözzük az ágazat fejlődését, hogy ne csak átutazó vendégek szálljanak meg itt. Tíz évvel ezelőtt mindössze két panzió működött a városban, ma már nyolc. Az Interreg programok keretében jelentős támogatásokat nyert el a város a kerékpáros turizmus fejlesztésére, a Maros-part feltárására. Sok-sok olyan tervünk van, amelyekkel a 2007–2013 közötti időszakban eséllyel pályázhatunk uniós támogatásokra. Mezőgazdasági adottságaink kiválók, az öntözés, a feldolgozás és a kereskedelem feltételeinek megteremtése mellett az ágazat versenyképes helyzetbe hozható. Ipari parkunkban is az élelmiszer-feldolgozó tevékenység a meghatározó. Várhatóan az autópálya mellé is új, versenyképes iparágak települnek majd, s a növekvő gazdaság gyorsan fejlődő szolgáltatószektort generál. Mindez esély ad arra, hogy Makó és térsége kikerüljön jelenlegi hátrányos helyzetéből.

Buzás Péter

53 éves. Szegeden szerzett jogi diplomát, majd a közigazgatásban, a makói tanácsnál helyezkedett el. Végigjárva a ranglétrát 1987-ben lett városi végrehajtó-bizottsági titkár. A rendszerváltozás utáni négy évben vállalkozóként dolgozott. 1994-ben az MSZP színeiben indult a választásokon, akkor lett először polgármester. 1998-ban és 2002-ben az MSZP és a Polgári Szövetség Makóért Egyesület támogatásával szintén elnyerte a választók többségének bizalmát. A Makó– Nagyszentmiklós és Térségeik Határmenti Bizottságának ügyvezető elnöke, a Dél-alföldi Térségfejlesztési Társulások Egyesületének, illetve a Makói Kistérség Többcélú Társulásának elnöke. Nős, három gyermeke van.