Mámorban úszik a tagjelölt Macedónia
Macedónia az EU-tagjelölti státus megszerzésétől azt reméli, hogy az felgyorsítja a külföldi befektetések beáramlását a több mint 30 százalékos munkanélküliséggel küzdő országba. Macedónia „végleg maga mögött hagyta a macskaköves balkáni utat, és az Európába vezető autópályára csatlakozott” – idézi a Deutsche Welle a bejelentésen örvendező Vlado Buckovski kormányfőt.
Mint ismert, az EU állam- és kormányfői december 15–16-i csúcstalálkozójukon adták meg a tagjelölti státust Macedóniának. A lépéssel az európai vezetők azokat a reformokat ismerték el, amelyeket a Szkopje tett meg az elmúlt négy évben a különböző politikai és gazdasági kritériumok teljesítésében. A függetlenségét 1991-ben kikiáltó egykori jugoszláv köztársaságot is megcsapta az etnikai polgárháború szele, azonban az albán kisebbség 2001-es felkelésén az országnak sikerült az EU közvetítésével aránylag rövid idő alatt túljutnia.
Az uniós tagság iránti csodavárást mutatja, hogy a tagjelölti státus bejelentését követően az erős havazás ellenére több ezer ember ünnepelt Szkopje főterén a könnyűzenei koncertekkel és tűzijátékkal színesített központi ünnepségen.
Macedónia az egykori jugoszláv tagköztársaságok közül harmadikként (a már EU-tag Szlovénia és a csatlakozási tárgyalásokat folytató Horvátország után) kapta meg a tagjelöltséget.
A tagjelölti jogviszony megadása nem volt éppen zökkenőmentes a decemberi EU-csúcson, ugyanis a találkozó előtt pár nappal Franciaország bejelentette, hogy nem támogatja a státusz garantálását. A tagjelöltség megadása mellett így a francia igényeknek megfelelően a csúcs leszögezte: az EU további (Románia és Bulgária felvételét követő) bővítése előtt széles körű vitát kell folytatni az EU jövőjéről.
