Műtétek kórházon kívül
Tavaly az egészségügyi intézmények az egynapos beavatkozással elvégezhető sebészeti ellátások 13 százalékát – 53 ezer esetet – ilyen módon látták el, ez az összes műtét öt százaléka volt. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az úgynevezett aktív betegek kezelésére fordítható 384,8 milliárd forintos költségvetésének 0,7 százalékát költötte e gyógyítási formára. Az idei első fél év adatai arra utalnak, hogy az arány 2005-ben is hasonló lesz, az első hat hónapban ugyanis 27 ezer ilyen beavatkozás történt – mondta a Világgazdaságnak Kiss Zsolt finanszírozási főosztályvezető.
A lassú bővülés oka, hogy a kórházak és szakrendelők többségének még nincsenek olyan korszerű diagnosztikai és terápiás eszközei, amelyekkel e gyógykezelés biztonságosságát garantálhatnák. Pedig az egynapos ellátás elterjedése a kórházak üzemgazdasági érdeke, hiszen a kapacitásaikat így sokkal jobban kihasználhatnák. Rövidülnének a várólisták, a beteg pedig a többnapos kórházi kezelés helyett a beavatkozást követő 24 órán belül otthonában lábadozhatna. A hazai orvosi szakma közel 170-féle beavatkozást minősített egynapos ellátásban elvégezhetőnek. A lista – a német és az angol gyakorlatot és szabályokat figyelembe véve – az idén negyvenöt újabbal bővült. Csaknem valamennyi orvosi szakterületen végeznek ilyen formában beavatkozást. A szülészeti-nőgyógyászati műtétek 63,1 százalékát oldják meg így, ezek száma megközelíti az évi 30 ezret. Jelentős az egynapos száj-, a gyermek- és kézsebészeti beavatkozás, gyarapszik az ilyen módon végzett urológiai és a kisebb szívműtétek száma. Ez utóbbiak között van például a pacemaker (szívritmusszabályzó) beültetése, cseréje. Az epekőzúzások 84, a pacemakerbeültetések 50, a kézsérülések ellátásának 76 százaléka történik ma ilyen módon. Az OEP-nek nincs tudomása arról, hogy bárki egészsége megsínylette volna az egynapos ellátást.
Egyébként a kórházak mellett a járó betegeket ellátó intézetekben is végezhetnek ilyen műtéteket, de biztosítaniuk kell hozzá a fekvőbeteg-intézeti hátteret, hoga nem várt szövődmény esetén a páciens azonnal kórházba kerülhessen. Ezért szerződést kell kötniük a legközelebbi intézettel. Kiss Zsolt elmondta azt is: ezen ellátási forma elterjedését elsősorban nem az OEP-büdzsé kímélése érdekében ösztönzik, és ezt az is igazolja, hogy a beavatkozásokért azonos díj jár a szakrendelőkben és a kórházakban egyaránt.
A Nemzetközi Ambuláns Sebészeti Társaság adatai szerint az USA-ban az összes sebészeti beavatkozás 75 százalékát ambuláns módon végzik, a szomszédos Ausztriában ez az arány 55, Hollandiában 45, Spanyolországban pedig 30-35 százalék, s évente emelkedik. Ennek oka a betegek igényeinek megváltozása.
