Pálinkák: cél a tisztán látás
A mostaninál egyértelműbb és könnyebben alkalmazható szabályozást javasol az Európai Bizottság a szeszes italokra. A tervezet – amelyről egyelőre a bizottságon belül vitatkoznak, és várhatóan néhány év eltelik, mire valamenynyi döntéshozatali fórumot megjárva hatályba lép – a gyártás és a címkézés alapján három kategóriába sorolja a szeszes italokat: a párlatok, a különleges szeszes italok és az egyéb szeszes italok csoportjába.
A jogi előírások egyszerűsítése jegyében az ágazatot jelenleg szabályozó két rendeletet egy direktívába vonnák össze. A tervezet figyelembe veszi a szeszes italok gyártásában meglévő hagyományokat; technológiai újításokra csak akkor ad lehetőséget, ha azok a minőség javítását szolgálják. Az új szabályok a fogyasztók védelmét és tájékoztatását, valamint a megtévesztő gyakorlat megelőzését szolgálják, javítják a piac átláthatóságát, és elősegítik a tisztességes versenyt – hangsúlyozza a javaslatot elkészítő mezőgazdasági biztos, Mariann Fischer Boel. A dán biztos arra törekedett, hogy az európai gyártók és fogyasztók érdekein túl figyelembe vegye az új technikai elvárásokat, a WTO előírásait, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló TRIPS egyezményt és a GATT követelményrendszerét is.
Máris kiderült azonban, hogy a tagállamok elvárásainak nem sikerült mindenben eleget tenni. A svédek, a finnek és más vodka-előállító tagállamok az AFW jelentése szerint már tavasszal, a javaslat kialakítása közben tiltakoztak azon pont ellen, amelynek értelmében ezentúl szőlőből is lehetne vodkát készíteni, ha a palackon egyértelműen feltüntetik a párlat eredetét. Ez a passzus a bizottsági plénum elé terjesztett változatba is belekerült. (VG)
A Magyarország szempontjából fontos földrajzi eredetvédelmi megjelölések közül több olyat is elfogadott korábban az unió, amelyek szeszes italokra – konkrétan pálinkafélékre – vonatkoznak. Ilyen a kecskeméti barack, a gönci barack, a szatmári szilva, a békési szilva és a szabolcsi almapálinka.
