Ráfáztak a magyarok?

Az EU a napirenden szereplő exportszubvenció-leépítéseket és vámcsökkentéseket eredetileg olyan átfogó szabályozási csomag részeként ajánlotta fel, amely más gazdasági területeken megfelelő ellentételezéseket tartalmazott. Most viszont a kompenzáció nem látszik elégségesnek – vélik elemzők.
Az EU-ban és itthon is az agrárverseny erősödésére kell számítani a liberalizációs lépések nyomán – mondta Halmai Péter, a Szent István Egyetem profeszszora. Hosszabb távon jelentősen csökkenhet a külső védettség a vámlebontások miatt: elsősorban a marhahús-, a tej- és a gabonapiacon nőhet a konkurencia, mivel az import fokozódhat.
Az exportszubvenciók leépítése ugyanakkor azokat az ágazatokat érintheti érzékenyen, amelyekben az uniós intervenciós árak meghaladják a világpiaciakat. E helyzet eddig időről időre túltermelést generált, de a támogatások megszüntetésével nem lesznek források a többletek kiviteléhez. A tejnél és a cukornál az EU már döntött az intézményes árak mérsékléséről, a későbbiekben pedig a 101,31 eurós tonnánkénti gabonaintervenciós ár csökkentése is napirendre kerülhet.
Elfogadhatatlan lenne a magyar piaci szereplők számára, ha rövid távon további vámleépítések lépnének életbe – mondta Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke. Mint ismert, Brüsszel eredetileg több mint 40 százalékkal (23 százalékról 12-re) is csökkentette volna az átlagos agrárvámszintet, de a WTO egyelőre csak a legszegényebb országoknak szavazott meg teljes vámmentességet 2008-tól. Csikai Miklós leszögezte: az újabb könnyítéseknek ellentmond, hogy a liberalizációt leginkább szorgalmazó USA egy főre vetítve 4 eurónyi importot „enged be”, míg az EU 40 eurónyit. Másrészt a jelentős vámcsökkentés 5–25 százalékkal mérsékelné az európai felvásárlási árszinteket, és ezt a termelők nem tudnák kigazdálkodni.
A gyors vámleépítések nálunk azért is vezetnének „beláthatalan katasztrófához”, mert a magyar termelők a régi EU-tagállamoknak járó agrártámogatások egy részét kapják csak meg – fogalmazott az elnök. Hoszszabb távon azonban jól ki lehetne használni a kedvező magyar termelési adottságokat, ha az uniós és a nemzeti forrásokból végre lehetne hajtani a szükséges fejlesztéseket. Ez esetben az exportszubvenciók 2013-ig tervezett felszámolása sem okozna jelentős megrázkódtatást – közölte Csikei Miklós.
Brüsszel az utóbbi időszakban évi 3-4 milliárd eurót fordított agrárgazdasági exportszubvenciókra, de ezek csak 12 milliárdos forgalmat érintettek az 50 milliárd eurós teljes közösségi exportból. A támogatások jelentős részét a cukor- és a tejkivitel emésztette fel. Magyarország évente 2,5-3 milliárd eurónyi agrárexportot bonyolít le, és ennek mintegy 40 százalékát szállítja harmadik piacokra. A korábbi hivatalos nyilatkozatok szerint ehhez évi 15-20 milliárd forintnyi (70-80 millió eurónyi) brüsszeli exportszubvenció társul.

Hatvan százalékban végrehajtottuk a dohai forduló célkitűzéseit – jelentette ki a vasárnap véget ért hongkongi WTO-csúcsértekezlet eredményeit összegezve Pascal Lamy, a szervezet főtitkára. A főbb kereskedelmi hatalmak nyilatkozataiból azonban kiderül, hogy a munka hátralévő 40 százaléka meglehetősen kemény dió lesz. Hongkongban nem történt előrelépés az ipari vámok lebontását és a külföldi tőkeberuházások liberalizálását illetően, márpedig a fejlett országok ezt követelik cserébe agrárpiacaik megnyitásáért. A beruházások liberalizálását illetően jövő júliusig kell ajánlatokat tenniük a tagországoknak, s ez azzal a veszéllyel jár, hogy a forduló 2007-es lezárásáig nem lesz elég idő az alku megkötésére, és nem minden ország vesz részt majd abban – mutat rá Pascal Kerneis, az Európai Szolgáltatói Fórum (ESF) ügyvezető igazgatója. Amerikai törvényhozók is arra panaszkodnak, hogy miközben Washington sorra teszi az engedményeket az agrárpiacon, a fejlődő és a közepes jövedelmű országok semmiben sem engednek. Kamal Nath indiai kereskedelmi miniszter azonban keményen visszautasítja a vádakat, mondván: ez a liberalizációs forduló nem arról szól, hogy a fejlett országok piacot szereznek a fejlődők államokban, hanem hogy az utóbbiak javítják eladási lehetőségeiket. Ennek megfelelően Hongkongban még hozzávetőleges menetrend sem született az ipari áruk és a szolgáltatások liberalizálására vonatkozóan, miközben a mezőgazdasági exportszubvenciókat 2013-ig le kell bontani (VG, 2005. december 19., 1. oldal).