Szépítik a büdzsé egyenlegét
A kormány számára igen kedvező, hogy a napokban sikerült nyélbe ütni a Budapest Airport Rt. privatizációs szerződését, hiszen így minden esély megvan arra, hogy a nyertes pályázó még év végéig átutalja a 464,535 milliárd forintos ellenértéket. Minden jel arra utal, a hivatalos kommunikációval szemben ennek az összegnek a döntő részét az idei büdzsé egyenlegének kozmetikázására használják.
A Pénzügyminisztérium múlt heti sajtótájékoztatóján a tárca közigazgatási államtitkára, Katona Tamás úgy fogalmazott: a remélt 460 milliárd feletti összegből 178 milliárdot számolnak el költségvetési bevételként, amelyet „lenulláz” az, hogy átvállalnak a Nemzeti Autópálya Zrt. adósságából ugyanekkora tételt, a fennmaradó részt pedig az államadósság előtörlesztésére fordítják. A decemberre vonatkozó prognózisban szereplő számok ugyanakkor ezt nem támasztják alá. Azon a soron ugyanis, ahova el kívánják könyvelni a szóban forgó 178 milliárdot, lényegesen nagyobb adat, 391 milliárd szerepel, márpedig egy „normál” hónapban mindösszesen néhány milliárd szokta gazdagítani az államkasszát ilyen jogcímen. Lapunk megkeresésére eddig a minisztérium nem adott tájékoztatást arról, hogy a fennmaradó 213 milliárd forint miből származik, a tárca illetékesei pedig kitértek a válaszadás elől.
Minden bizonnyal ezen tétel mögött szintén a reptéreladás áll, vagyis a BA magánosítása ellenértékének döntő része a pénzforgalmi egyenleg szépítését szolgálja. A fent említetten kívül ezt támasztja alá az is, hogy a vételár nagyobb hányadát, 389,535 milliárd forintot a reptér 75 éves üzemeltetési jogának megszerzéséért, koncessziós díjként utalja a nyertes BAA. (A 75 százalék mínusz egy részvény ára 60 milliárd, az ingóságok 15 milliárdba kerülnek.) Ennek azért van jelentősége, mert az államháztartási törvényben foglaltak szerint főszabályként a privatizációs bevételt nem lehet a folyó költségvetésben hiánycsökkentő tételként feltüntetni, hanem csak államadósság-törlesztésre lehet fordítani, a koncessziós jogcímen elszámolt bevétel azonban javíthatja a költségvetési egyenleget. A 400 milliárdra szüksége van a kormányzatnak, hiszen a tárca előrejelzése szerint csak ebben az esetben teljesülhet az idei, 1023 milliárd forintos pénzforgalmi hiánycél. Ennek a teljesítésére azért helyez nagy hangsúlyt a PM, mert az eredményszemléletű deficittervet elvétik: ez a GDP 7,4 százalékára rúghat a 4,7 százalékos eredeti céllal szemben. Az eredményszemléletű deficiten nem segít a privatizációs bevétel furcsa módon való elszámolása, mivel az uniós módszertan szerint a szóban forgó koncessziós díjat 75 évre elosztva, egyenlő részletekben lehet feltüntetni hiánymérséklő tételként.
Az államadósságot illetően a „normál” esethez képest a reptéreladás bevételéből a szóban forgó rész ily módon való felhasználása semleges. Előbbinél ugyanis az történne, hogy a pénzforgalmi költségvetési hiány az előirányzathoz képest emelkedne közel 400 milliárddal, ennek finanszírozására kötvényt bocsátana ki az Államadósságkezelő Központ, növelve az államadósságot, a befolyó pénzből pedig 400 milliárddal csökkentenék a korábban felvett hitelállományt. Azaz a két lépés „kiütné” egymást. A kérdéses összeg koncessziós bevételként való elkönyvelése esetén viszont a deficit a tervezett mértékű lehet, így nem kényszerülne állampapír-kibocsátásra az ÁKK.
