Szombat hajnal a végső határidő

A csúcsot megelőző órákban Brüsszelben a visegrádi és a Benelux államok tartottak egyeztetést, Gyurcsány ezt követően állt elő fenti értékelésével. Az EU első számú vezetői csütörtökön este ültek asztalhoz, de az első nap még nem a hétéves pénzügyi terv, hanem az egyéb kérdések megvitatása jegyében kezdődött. A pénteki nagy alkudozás kimenetele a csúcs megnyitásakor még teljesen kiszámíthatatlannak minősült. A szerdai brit javaslatot ugyan általában bírálat övezte, de legalább ilyen gyakoriak voltak azok az észrevételek is, hogy többségük esetében a mindenkori tárgyalásokat megelőző taktika is szerepet játszhat.

Szakértők a helyszínen úgy vélték, hogy a büdzséalku sorsa attól függ majd, lesz-e elmozdulás a brit és a francia álláspontokban, főként, hogy a többi tagországot kisebb-nagyobb „ajándékcsomagokkal” mostanra már megszólították. Így jó néhány ponton is könynyítéseket kínáltak az új tagállamoknak az EU-források felhasználásában – Magyarország számára különösen a vissza nem igényelhető áfa számít hatalmas előrelépésnek –, ráadásul ugyanezt lehetővé tették a „régiek” közül a legrászorultabb portugáloknak és görögöknek is.

Általános vélemények szerint az utolsó verzió legnagyobb gyengéje, hogy nem jelez módosulást a brit visszatérítés kapcsán, miközben fenntartja a franciák számára egyelőre vörös posztónak számító félidős felülvizsgálat lehetőségét. Az sem segít, hogy a megelőző javaslat jelentős kurtításaiból csak elenyésző mennyiséget adott vissza. Veterán diplomaták ugyanakkor emlékeztetnek, hogy az adukat hagyományosan az állam- és kormányfői találkozóra szokás hagyni, és ennyiből pénteken ezeknél is bekövetkezhet további elmozdulás.

Akadt olyan diplomáciai vélemény is, amely a legutolsó órák egyeztetéseiből egyfajta – hallgatólagos – megállapodást vélt kiolvasni London és Párizs között. Alátámasztani látszott ezt, hogy a csúcs egyéb témáiban több ponton is az utóbbinak kedvező végkimenetelről lehetett értesüléseket szerezni. A csúcstalálkozó leendő zárónyilatkozata tervezetének a Világgazdaság birtokában került példánya szerint lényegében a francia kívánságoknak megfelelő megoldás várható az évek óta húzódó áfavitában (kilátásba helyezve például az alacsony francia éttermi áfakulcsok fenntarthatóságát 2010 végéig), és hasonlóképpen Macedónia EU-„tagjelölt” státusát is – úgy tűnik – csak egy sor feltétel mellett akarja elfogadni.

A pénteki vita tehát lapzártánk idején még teljes egészében sokesélyesnek számított, miközben brit diplomáciai források jelezték: legkésőbb „szombat hajnalban” berekesztik az alkudozást.