Távoli cél lehet csak az EU-adó
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Wolfgang Schüssel, az EU elnökségét januártól betöltő Ausztria kancellárja támogatólag nyilatkozott egy EU-adó bevezetéséről. Ausztriában a Wifo kutatóintézet konkrét felvetésekkel is előállt: megadóztathatnák a nemzetközi pénzügyi műveleteket, de szóba jöhetnének az alkohol és dohány utáni adók is (VG, december 21., 5. o.).
Nem tartja jó ötletnek az ilyen, áfa típusú uniós adók bevezetését Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatója. Szerinte azok egyrészt inflációgerjesztő hatással járnának, másrészt nem illenének bele a „szolgáltató állam” koncepciójába. Az adóemeléssel szembesülő uniós polgárok ugyanis nem tudnák, hogy milyen célra fizetnek. A felvetésekben szereplő adók bevezetése nem is lenne megvalósítható – tette hozzá. Ezeket ugyanis a tagállamok szednék be, és utalnák át az uniós büdzsébe, márpedig a következő időszakra kialkudott, az EU GDP-jének 1,045 százalékát kitevő befizetési plafonról a jelen helyzetben nem valószínű, hogy följebb lehet mozdulni.
Rácz Margit szerint a kérdésre csak a 2007–2013-as büdzsé elfogadása utáni nyugodt helyzetben lehetne visszatérni. Az áfa típusú adók bevezetése helyett kívánatosabb lenne Prodi korábbi bizottsági elnök eredeti javaslatából kiindulni; Prodi az „polgárközeli” EU-t úgy valósította volna meg, hogy azok adójuk egy részét közvetlenül az uniós büdzsébe fizették volna.
Az unió költségvetését egyszerűsíteni kellene, ám ez rövid távon biztosan nem valósítható meg – véli Nagy Katalin, a Kopint-Datorg szakértője. Egy EU-szintű adó bevezetése a teljes bevételi szerkezet újragondolásával járna, erről pedig igencsak nehéz lenne megegyezni. De az uniós adó önmagában is számos vitás kérdést vetne fel: mi legyen a vetítési alap? Mennyire jelentene az egyenletes terhelést az egyes tagállamok polgárai számára? Az EU-adó bevezetését ezért az adórendszerek harmonizációjával párhuzamosan kellene végiggondolni – tette hozzá.
