Új európai várospolitika alakul
A várospolitika uniós szintű szabályozását, koordinációját és stratégiai lebonyolítását vitatták meg a december 6–7-én Bristolban a várospolitikában illetékes európai miniszterek és az uniós szervek. Az itt elfogadott megállapodás megerősíti: tekintettel a városok gazdasági húzóerejére, közösségépítő szerepére, a várospolitika és -fejlesztés markánsan hozzájárul az európai szintű felzárkóztatáshoz és a versenyképesség javításához, valamint erősíti a területi kohéziót. A dokumentum olyan európai szintű várospolitika kialakítását javasolja, amely a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok összhangján alapuló integrált városfejlesztési és rehabilitációs programokban valósul meg, „élhető” lakókörnyezetet teremt, s egyenlő esélyeket biztosít az európai polgárok számára. Áttörést jelent a kohéziós és várospolitika tervezése kapcsán az, hogy Danuta Hübner regionális biztos indítványára a megállapodás rögzíti a pénzügyi perspektíva tárgyalásának mihamarabbi lezárását, ugyanakkor kiemeli az Európai Beruházási Bank, valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának (CEB) alapvető szerepvállalását a programok finanszírozásában.
Pál Béla, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára felszólalásában kifejtette: Magyarország támogatja a brit elnökség várospolitikai koncepcióját, valamint a bristoli megállapodásban foglaltakat. Jelezte, hogy hazánk szívesen készít esettanulmányt a magyar város- és regionális fejlesztési pólusokról, s részt venne a Bécs–Pozsony városfejlesztési esettanulmány kidolgozásában is, ezért kérte annak Bécs–Pozsony–Budapest címre való módosítását. Az államtitkár hangsúlyozta: figyelemre méltó az Európai Beruházási Bank (EIB) szerepvállalása a városrehabilitációs programok finanszírozásában, ugyanakkor az e célra az EU által nyújtott strukturális és kohéziós források biztosítása és azok rugalmas felhasználása is elengedhetetlen.
A politikai államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a visegrádi négyek által december 2-án, a szlovákiai Sliacon tartott egyeztetés után deklarációt fogadtak el. Ebben a dokumentumban megfogalmazták, hogy a közép-európai országok lakásügyei jelentősen különböznek a régi tagállamokétól. A magyar delegáció vezetője javasolta, hogy az EIB-vel együttműködve olyan banki konstrukciókat kellene kialakítani, amelyek lehetővé teszik a társfinanszírozáshoz szükséges hitelek széles körű felvételét mind a vállalkozások, mind az önkormányzatok, mind a lakóközösségek számára. Az együttműködés jegyében Magyarország külön tárgyalásokat kezdeményezett az EIB magas rangú képviselőjével.
Bár a bristoli megállapodásba nem került bele, de biztató, hogy az unió soros elnökségét januártól betöltő Ausztria képviselői kedvezően fogadták a magyar felvetést, s külön kérték, hogy Magyarország fogalmazza meg javaslatait.
