Vissza kell állítani a bizalmat az unió iránt
Elveszítették bizalmukat az emberek az EU-politika iránt, s ennek a visszaállítása lesz a január 1-jén kezdődő osztrák elnökség egyik legfontosabb feladata – fejtette ki lapunknak adott interjújában Ferdinand Mayrhofer-Grünbühel budapesti osztrák nagykövet. Szerinte nem az európai projektből ábrándult ki a lakosság sok tagállamban, hanem az „EU-politika csinálásából”. Túl gyorsak a változások, erős a verseny, nagy a bizonytalanság érzete és sok tagállamban nem növekszik elég gyorsan a gazdaság.
Ezen változtatni persze nemcsak az elnökség feladata lesz, hanem minden tagállamé is – véli a nagykövet. Amit az elnökség tehet, az az, hogy a bizalom helyreállítását az elnökségi program egyik kiemelt céljává teszi. Nem véletlen, hogy Ursula Plassnik külügyminiszter a Több bizalom, jobb érthetőség, nagyobb lendület (mehr Vertrauen, mehr Klarheit, mehr Schwung) hármas jelszavát fogalmazta meg, amikor az elnökségi programot a karácsony előtti napokban bemutatta Brüsszelben. Nem az úgynevezett osztrák kedélyesség EU-szintre emeléséről van tehát szó, hanem arról, hogy aktív párbeszédet kell kezdeni Európáról.
Ezt szolgálja majd többek között az elnökség egyik kiemelkedő eseménye, Európa vezető tudósainak, művészeinek, üzletembereinek, újságíróinak és politikusainak január 27-i salzburgi randevúja, ahol az EU szerepéről, jelentőségéről, feladatairól, az unióban meglévő feszültségekről, azok megoldási lehetőségeiről vitáznak majd. Az Európa Hangja nevet kapott konferenciákhoz hasonló rendezvények persze önmagukban még nem képesek közelebb vinni az EU-t az átlagpolgárhoz, de az alkotmányt elutasító francia és holland referendum utáni gondolkodási folyamatban fontos szerepük van – vallja Ferdinand Mayrhofer-Grünbühel.
A bizalom helyreállításában kulcsszerepe van a versenyképességnek. Bár sokan nem tudják pontosan megfogalmazni, miért is idegenkednek az EU-tól, a munkahely elvesztésétől való félelem a legtöbbször felbukkan a motívumok között. Az elnökség arra helyezi majd a hangsúlyt, hogy milyen nemzeti intézkedéseket hoznak a tagállamok a versenyképesség növelésére, s mit tehet e téren a közösségi büdzsé. Azonban kétoldalú kezdeményezéseknek is helyük van e téren, ennek jó példája a közelmúltban Magyarország és Ausztria által aláírt információtechnológiai megállapodás.
Az eurószkepszis egy másik oka gyakran a biztonságérzet hiánya a nagykövet szerint. Ausztriában sokan félnek a határon átnyúló szervezett bűnözéstől, a kábítószer-kereskedelemtől, a terrorfenyegetéstől. Amikor tehát például az új tagoknak a schengeni övezethez való csatlakozását készítjük elő, biztosítani kell, hogy a határellenőrzés eltörlése ne erősítse a bizonytalanságérzetet, ne növelje a kockázatokat. Ausztria eddigi együttműködése Magyarországgal e téren is kiváló volt, de a bizalmat a magyar felkészülés ellenőrzését célzó jövő évi helyszíni uniós missziók során kell majd megerősíteni.
Az elnökség számít Magyarország tapasztalataira az uniós Nyugat-Balkán-politika alakításakor. Magyarország mint a visegrádi együttműködés soros elnöke és a térséggel aktív kapcsolatokat fenntartó állam, különleges helyzetben van az EU-n belül e téren, és érdekeink is egybeesnek a régió stabilizálásában, illetve integrációjában. Bécs és Budapest is mindent megtesz például azért, hogy az októberben megkezdett, ám egyelőre csak a joganyag öszszehasonlításánál (screening) tartó horvát csatlakozási tárgyalásokon minél hamarabb elinduljon az érdemi alkudozás is. Óvatosan kell azonban haladni, figyelembe véve a sok tagországban meglehetősen elterjedt bővítésellenes közhangulatot is – véli a nagykövet.
