Itt a megoldás a gázárvitában

Az EU illetékes munkacsoportja is egyetért Magyarország felvetésével, miszerint meg kell vizsgálni egy adriai földgázvezeték kiépítésének lehetőségét – közölte Kóka János gazdaságiminiszter a tegnapi kormányszóvivői tájékoztató alkalmából az MTI-nek. A huszonötök képviselői és bizottsági illetékesek tegnap Brüsszelben megerősítették azt a célkitűzést, miszerint diverzifikálni kell a beszerzési forrásokat. Az Európai Bizottság javaslatot dolgoz ki a közös energiapolitika megvalósítására, és a márciusi EU-csúcson központi kérdésként kezelik az ügyet.
Csökkentenünk kell Ukrajna függését az orosz földgáztól – összegezte az utóbbi napok tanulságait Jurij Jehanurov ukrán miniszterelnök. A politikus úgy fogalmazott, hogy komoly lecke volt országa számára a Gazprommal folytatott földgázárvita, amely ugyan viszonylag elfogadható megoldással zárult, ám rávilágított Ukrajna sebezhetőségére.
A Gazprom és az ukrán állami energiavállalat, a Naftogaz között tegnap nyélbe ütött megállapodás öt évre rendezi Kijev földgázszükségleteit. Az eddigi 50 helyett a Gazprom ezentúl 230 dollárt kér 1000 köbméter gázért, ám az olcsóbb kazahsztáni és türkmenisztáni szállításoknak köszönhetően Ukrajna végül is „csak” 95 dollárt kénytelen fizetni az importált energiahordozókért. Ez persze jelentősen növeli az ukránok energiaszámláját: a Reuters évente 2,9 milliárd, a Bloomberg által megszólaltatott egyik szakértő pedig 7 milliárd dolláros pluszkiadásról beszél. Csekély vigasz, hogy Kijevnek sikerült másfélszeresére emelnie az Európába szállított orosz földgáz után szedett tranzitdíjat.
Nagy csapást mért Oroszország nemzetközi megítélésére az, hogy a gázvita során néhány napon keresztül a nyugat-európai szállítások is ingadoztak – vélik elemzők. A Szovjetunió az afganisztáni háború, a Mihail Gorbacsov elleni puccskísérlet és a birodalom felbomlása idején is eleget tett szerződéses kötelezettségeinek. Most azonban az új év első két napján csökkent a Nyugat-Európába szállított földgáz mennyisége, és csak azt követően szűnt meg a zavar, hogy Javier Solana, az EU külpolitikai főképviselője személyesen tiltakozott az orosz vezetésnél.
Oroszország ugyan azzal védekezett, hogy a hiányzó gázt Kijev szippantotta le a vezetékről, ám az ukrán vezetés szerint a január 1–2-án letöltött 223,5 millió köbméter Ukrajnának szánt közép-ázsiai gáz volt, s ez ugyanazon a vezetéken érkezett, amely az orosz energiahordozót is szállítja. Az importőr országokat képviselő Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is úgy véli, hogy romlott Oroszország megítélése. Egyes elemzők rámutatnak, hogy az orosz vezetés valódi célja Ukrajna gazdasági destabilizálása volt, ám ez nem sikerült. Moszkva tehát a jelek szerint öngólt lőtt azzal, hogy az eszközökben nem válogatva kiharcolta az áremelést.

A hazai energiaellátás biztonságának növelése, a gázfogyasztás csökkentése érdekében a villamosenergia-termelésben mindaddig előnyben részesülnek a szén- és atomerőművek, ameddig teljesen helyre nem áll a gázallátás – jelentette ki Tombor Antal, a Magyar Villamos Művek Rt. elnök-vezérigazgatója az MTI-nek. Várakozásai szerint ez a hét végén valósulhat meg.

- Türkmenisztántól és Kazahsztántól több mint 40 milliárd köbméter gázt vásárolnak az ukránok, 1000 köbméterenként 50 dollárért (erről már decemberben megállapodtak)

- az orosz és a közép-ázsiai gázt a Gazprom és a Raiffeisen Zentralbank vegyesvállalata, a RosUkrEnergo vásárolja meg, és adja tovább Ukrajnának 95 dollár/1000 köbméter áron

- a Gazprom az eddigi 1,09 helyett 1,65 dollár/1000 köbméter tranzitdíjat fizet Ukrajnának az Európába továbbított földgázért

- a megállapodás öt évre szól -->